Színházak
Gyulai Várszínház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1997/1998
- 1994/1995
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
Szathmári SándorKazohinia
- rendezőSopsits Árpád
- díszlettervezőSopsits Árpád
- látványSopsits Árpád
- jelmeztervezőPallós Nelli
- színpadra alkalmaztaSopsits ÁrpádVörös István
A szerzőről:
Szathmári Sándor, „a magyar Orwell” Gyulán született 1897-ben, de gyermekkorában – apja hivatali teendői miatt bejárta egész Magyarországot (élt Alsókubinban, Sepsiszentgyörgyön és Lugoson is). Elvégezte a Műegyetemet, és a MÁVAG-ban (Magyar Királyi Állami Vas-, Acélés
Gépgyár) dolgozott, ám emellett a Magyar Eszperantó Szövetség egyik meghatározó tagja volt (a
Kazohinia című regénye angol mellett eszperantó nyelven is megjelent), és íróként is ismert volt a neve. Legnagyobb mesterének Karinthyt tartotta, akinek Kazohiniáját is ajánlotta, és aki azt mondta erről a regényről, hogy minden hasonló munkáját odaadná érte.
„Karinthy nekem szellemi apám volt, az egyetlen magyar író, akinek az írás nem mesemondás volt, hanem eszköz az elsikkadt, agyonhínározott valóság felszínre búvárkodásához…”
a regényről
Szathmári Sándor regénye, a Kazohinia többfajta forrásból táplálkozó groteszk, csípős humorú, letehetetlen regény. Ha mindenképpen kötni szeretnénk előzményekhez vagy későbbialkotásokhoz gulliveriádának is nevezhetnénk, hiszen Swift szatirikus hangján szólal
meg a Kazohiniába tévedt Gulliver is. Lehet hasonlítani a „mester”, azaz Karinthy Frigyes utazás-regényeihez is, a Capilláriához és Faremidóhoz, sokan mégis inkább utópiákhoz kötik az alkotást, hiszen Szathmári egy lehetséges jövőképként vázolja fel előttünk a hinek világát, akik a sziget a lakosságának nagyobb részét alkotják, és nagyon magas tudományos és technikai színvonalon élnek egy teljesen racionális életet. Ebben a társadalomban nincsen kormány, nincsenek törvények, nincsenek érzelmek: ha egy szeretett személynek többet nyújtanának, mint bárki másnak, az felborítaná a közösség egyensúlyát A „lélek nélküli rend” földje után (a hinek országa), a „rögeszmékkel zsúfolt pokol fullasztó füstjébe” (a behinek világa) kerülő Gulliver
sehol sem találja meg önmagát. A Kazohinia a folyton saját magát kutató ember allegóriája.„Fanyar humorú társadalomkritika, szatíra és utópia a magyar Orwell regényéből”
2015. 07. 21. Tószínpad - Kastély cselédszárny