Portré
Vámos László
színész
rendező
Életrajz
Egyik legjobb prózai rendezőnk volt, aki sokszor mutatta meg kimagasló rendezői művészetét az operaszínpadon is. Mint a debreceni Csokonai Színház főrendezője, operák sorát állította színpadra 1952-1955 között, később pedig vendégként. A debreceni operatársulat előadásai ebben az időben elsősorban a rendezés miatt voltak híresek. A budapesti operában 1969. óta működött vendégként. Vámos munkáit egyrészt a zenei kifejezésmód teljesen adekvát vizuális megjelenítése, a virtuóz világítási hatások (mindig pszichológiailag vagy dramaturgiailag indokolt effektusok), másrészt a tökéletesen kidolgozott egyéni és tömegmozgatás jellemezték. Debrecenben Bánk bánja, Otellója és főleg Falstaffja, Budapesten Trubadúrja magaslik ki munkái közül. Mint a Fővárosi Operettszínház főrendezője és a Színművészeti Főiskola tanára a musical- és a korszerű operett-játszás egyik vezető alakja volt. A Tv-ben sok operát és egyéb zenés produkciót rendezett.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György