Portré
Tóth Péter
Életrajz
A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium kémia-biológia tagozatán érettségizik. Berzsenyi Közösségi díjas.
1996-1997-ben a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola Garabonciás Színjátszó körének tagja. 1997-ben felvételt nyer a Székely Gábor vezette Új Színház stúdiójába. Tanárai többek között: Györgyfalvai Katalin, Gosztonyi János, Magyar Éva. Dolgozik többek közt Novák Eszterrel, Ács Jánossal.
1999 - 2002: a Bárka Színházban rendezőasszisztens és ügyelő. Dolgozik többek közt Bérczes Lászlóval, Tim Carroll-lal, Mohácsi Jánossal, Keszég Lászlóval. A társulat két egymást követő évben választotta meg "Mesterember"-nek.
2006 januárjában diplomázik az egri Eszterházy Károly Főiskola művelődésszervező-film szakán.
Szerepei:
Lipitlotty (Karnyóné, r. Farkas Ágnes, Garabonciás Színjátszó Kör); Angyal (Angyal szállt le Babilonba, r. Dulay László, Új Színház); Munkatárs (Előhívás, r.: Bérczes László, Bárka Színház); Jenő (A vészmadár, r.: Mohácsi János, Bárka Színház)
2002-2007 között a Krétakör Színház tagja.
Rendezőasszisztensi munkái a Krétakörben:
HazámHazám, A hideg gyermek (ez utóbbiban 2003 őszétől átvette Katona László szerepét), Siráj, Mizantróp, FEKETEország, Peer Gynt, Bánk-bán (Myska bán szerepét is alakítja)
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György