Portré
Patrick Raftery
színész
Életrajz
A művész repertoárján megtalálni az operairodalom legnagyobb tenor szerepeit, s felléphetett már a világ legnevesebb operaszínpadain, a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a Párizsi Operaházban, a Frankfurti és a Hamburgi Operában, valamin a Seattle-i Operában. A művész zeneisége, hangjának kiemelkedő minősége és színpadi megjelenése fémjelzik fellépéseit olyan neves énekesekkel, mint Kurt Masur, Sir Colin Davis, Seiji Ozawa, Riccardo Muti, Bernard Haitink, Sir John Prichard és Nello Santi.
A Washington DC-i születésű énekes a Scalában debütált az 1993/94-es évadban, Spontini Veszta papnője című operájában. Az előadás karmestere Riccardo Muti volt, és a produkcióról élő felvétel is készült a Sony Classical gondozásában.
Ugyanebben az évadban Raftery bemutatkozott mint Parsifal, Sámson és Siegmund is; ez utóbbiként a Frankfurti Operában, a Herbert Wernicke által rendezett és Sylvain Camberling által dirigált Ring-előadásban. A kiváló tenor fellépett a Gewandhaus Orchestra, a l’ Orchestre de Nice, a Cleveland-i Szimfonikusok és a Philadelphia Orchestra partnereként többek között Berlioz Requiemjében, Beethoven IX. szimfóniájában, valamint Florestan szerepében a Fidelióban. Bár elsősorban drámai tenor szerepekben tűnik fel, Patrick Raftery baritonként is világszerte sikeres.
A Washington DC-i születésű énekes a Scalában debütált az 1993/94-es évadban, Spontini Veszta papnője című operájában. Az előadás karmestere Riccardo Muti volt, és a produkcióról élő felvétel is készült a Sony Classical gondozásában.
Ugyanebben az évadban Raftery bemutatkozott mint Parsifal, Sámson és Siegmund is; ez utóbbiként a Frankfurti Operában, a Herbert Wernicke által rendezett és Sylvain Camberling által dirigált Ring-előadásban. A kiváló tenor fellépett a Gewandhaus Orchestra, a l’ Orchestre de Nice, a Cleveland-i Szimfonikusok és a Philadelphia Orchestra partnereként többek között Berlioz Requiemjében, Beethoven IX. szimfóniájában, valamint Florestan szerepében a Fidelióban. Bár elsősorban drámai tenor szerepekben tűnik fel, Patrick Raftery baritonként is világszerte sikeres.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György