Portré
Jónás Tamás
Életrajz
Ózdon született 1973-ban. Nyolc éves korában kezd írni. Saját versei és prózái mellett több kötetet szerkeszt. A dokk.hu irodalmi portál alapítószerkesztője, a Holmi, az ÉS, a Népszabadság, a Mozgó Világ hozza legfrissebb írásait, de szinte az összes fontosabb, nagy lapban publikált és publikál. Esterházy Péter így jellemezte: „Jónás Tamás tele van történetekkel a szegénységről, kiszolgáltatottságról, fájdalomról, szerelemről, testről, a gazdagságról és da capo: a szegénységről - tele van történetekkel, és tele van tehetséggel.”
Díjak, elismerések
- A Cigányidők című kisregénnyel a Magyar Rádió "NAPLÓ"-pályázatának nyertese, illetve a "Them Romano" című itáliai lap nemzetközi pályázatának 3. helyezettje próza kategóriában
- 1999 Artisjus-Arany János-díj a Bentlakás című verskötetért
- 2001 Soros-ösztöndíj
- 2002 Esterházy Péter javaslatára Herder-ösztöndíj, egy éves bécsi egyetemi tanulmányok
- 2003 Nizzai Kavics Díj Lackfi Jánostól
- 2005 Móricz Zsigmond-ösztöndíj
- 2006 Katona József drámaírói alkotói támogatás a Lélekvesztő című drámához
- 2006 Artisjus Irodalmi Ösztöndíj érzékeny költői és novellaírói teljesítményért
- 2006 Writers in Residens alkotói ösztöndíj Bécsben az Apáimnak, fiaimnak című prózakötetért
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György