Brecht éppúgy, mint két legnagyobb elődje, Shakespeare és Molière, minden témáját szerezte valahonnan, bár egyszerűbb azt mondani: átírta. Ahogy az elődöknél, a fő kérdés nála is: Hogyan?

A nagy előkép, Schiller Wallenstein-trilógiája még Németországban is körülményesen adható elő, viszonta Bátorság/Kurázsi mamát világszerte játsszák. Fél évszázaddal ezelőtt e művel vált világhírűvé a Berliner Ensemble a Spree partján, és nimbuszát töretlenül őrzi. A markotányosnőt alakító írófeleség: Helene Weigel akkor már igazgatónőként volt pályája csúcsán. A néma Katrint korábban azért írta számára Brecht, mert angol nyelven nem lett volna túl hatásos megszólalnia a háborúzó Amerikában. A néma lány és a Markotásnyosnő alakja a körülöttük harcoló/menekülő férfiakkal így válhatott európai drámairodalmunk egyik megkerülhetetlen, emblematikus alapművévé.

A bátorság és a megalkuvás, a túlélés és a lázadás lehetőségeit mutatja fel a rettenetes feudálkapitalista világégés közepén, miközben a humanizmus és az ellenállás nagyszerű és katartikus lehetőségét hirdeti azóta is.

Bertolt Brecht (1898–1956) német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi Színház egyik legfontosabb megújítója.