Portré
Gidró Katalin
Életrajz
Születési dátum:
1982. január 2.
Születési hely:
Szászrégen (Erdély)
Tevékenység:
színész
Tanulmányok:
Színművészeti Egyetem (2004.)
Életút:
2004-től Vidám Színpad
2005-től kecskeméti Katona József Színház
Szerepek:
Miller: Fejének belseje - Linda (R.: Zsótér Sándor)
Kleist: Amphitryon - Alcmene (R.: Ács János)
Metro ( R.: Bodó Viktor)
Szorongás Orfeum (R.: Simon Balázs)
Lakodalom - Ancuta (R.: Hegedűs D. Géza)
Ovidius: Istenek gyermekei (R.: Hegedűs D. Géza)
Shakespeare: A makrancos hölgy - Bianca (R.: Puskás Tamás)
Beumarchais: Figaro házassága - Suzanne (R.: Puskás tamás)
Shakespeare: Rómeó és Júlia - Júlia (R.: Bodolay Géza)
Ivan Kusan / Tasnádi István: A balkáni kobra - Tonka (R.: Bodolay Géza)
Pozsgai Zsolt: Szabadságharc Szebenben - Susa, Tivadar nővére
Maeterlinck: A kék madár - Mytyl, kislány
Zerkovitz-Szilágyi: Csókos asszony - Házmesterné, Krausz Lajosné, méltóságos asszony, Virágárus lány
Gozzi: A szarvaskirály - Angela, Pantalone lánya
Zalán Tibor: A shówkirálynő - Gerda, Manó
Büchner: Danton halála - Lucille, Camille felesége
Gogol: Háztűznéző - Agafja Tyihonovna, a menyasszony
Feydeau: Osztrigás Mici - az Osztrigás Maca a Maximból
Móricz Zsigmond: Úri muri - Rozika
Pozsgai Zsolt: Kecskeméti Kiskondás - Karina, a kecskeméti cár lánya
Shakespeare: A windsori víg nők - Anna, Page leánya
Moliere /B.: Mizantróp - Éliante
Schimmelpfennig: Látogatás apánál - Izabella
Díjak:
Radó - díj 2007.
Soós Imre-díj 2008.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György