Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely "…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István, mint téma, önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak." - jellemzi alkotását a zeneszerző.

A Veled Uram! István király uralkodásának utolsó évéiről szól - izgalmas dráma, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint István egyetlen fiának, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, melyet utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. A zenés mű rámutat arra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő "zivataros" századokban…

A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok.

A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája nagyszabású zenedramaturgia. Remekmű, mely az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét.

Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák.