A darab egy jómódú polgári család villájában játszódik. Női főszereplői testvérek, mindketten férjezettek. Egy nap a fiatalabb asszony a szeretőjével állít be, menekülniük kell, mert férje gyilkossággal fenyegetőzik. Múlnak a napok és a szereplők közötti érzelmi viszonyok mind jobban összekuszálódnak…

Az eltűnt idő nyomában (Proust), az Ulysses (Joyce) és A tulajdonságok nélküli ember (Musil) korunk posztmodern művészetének szellemi alappillérei. Musil színművének – A rajongók – irodalmi értéke legjobb prózái munkáinak szintjén áll. Az 1920-ban született dráma ősbemutatója Berlinben volt, és a későbbiekben is elsősorban német nyelvterületen adták elő. A legrangosabb színházaknál a legnagyobb színészek és rendezők bravúrdarabjának számított. Magyarországon még nem játszották.

„Egy új kor küszöbén állunk, mely kort a tudomány fogja irányítani vagy tönkretenni, mindenesetre uralma alatt tartani. A régi tragédiák kihalnak, és nem tudjuk, lesznek-e még újak, ha állatkísérletekben már ma be lehet injekciózni hímekbe a nőstény lelkét és fordítva. Aki ma nem tud integrált számítani vagy nem ura a kísérleti technikának, annak egyáltalán nem volna szabad lelki kérdésekről megnyilatkoznia.”

(Robert Musil)