Portré
Szikora János
színész
igazgató
látvány
látványtervező
irodalmi munkatárs
Forgatókönyv
rendező
díszlettervező
szövegkönyv
Életrajz
Tanulmányok: ELTE JTK, 1970-75, Színház- és Filmművészeti Főiskola, rendező, 1975-79.
Életút: Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsop.-ot szervez (Brobo). 1979-86 a pécsi, a győri, majd a miskolci színház rendezője, az egri Gárdonyi Géza Színház ig., 1986-93 a Vígszínház rendezője, a szolnoki színház vendégrendezője, 1993-94 a pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának műv. vez., 1996- a szegedi Nemzeti Színház műv. vez. 1995- a Magy. Színházrendezői Testület eln. Jászai Mari-díj (1988), a veszprémi tv-találkozó különdíja (1987), drámai fődíja (1990), a bogotai film- és tv-fesztivál különdíja (1992).
Főbb rendezései: Déry: Óriáscsecsemő, Nádas: Takarítás, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Schwajda-Szikora: Táncdalfesztivál '66, Miller: Az ügynök halála, Paszternak: Doktor Zsivago, Márton: Carmen, Kárpáti: Az út végén a folyó, Wojtyla: A mi Urunk festője, Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár, Szikora: Legenda a Varázsfuvoláról, Anouilh: Romeo és Jeannette, Strauss: Az idő és a szoba, Bizet: Carmen, Weingarten: Nyár, Szép: Vőlegény, Bódy: A tüzes angyal, Misima: Álmok a császárságról, Debussy-D'Annunzio: Szent Sebestyén vértanúsága, Bulgakov: A Mester és Margarita, Rostand: Cyrano, Brecht-Weill: Koldusopera, Mozart: A varázsfuvola, Don Giovanni, Kodály: Háry János, Simon: Furcsa pár, Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek,
tv-ben: A kaméliás hölgy (1987), Anyegin (1989), A császár (1995).
Életút: Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsop.-ot szervez (Brobo). 1979-86 a pécsi, a győri, majd a miskolci színház rendezője, az egri Gárdonyi Géza Színház ig., 1986-93 a Vígszínház rendezője, a szolnoki színház vendégrendezője, 1993-94 a pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházának műv. vez., 1996- a szegedi Nemzeti Színház műv. vez. 1995- a Magy. Színházrendezői Testület eln. Jászai Mari-díj (1988), a veszprémi tv-találkozó különdíja (1987), drámai fődíja (1990), a bogotai film- és tv-fesztivál különdíja (1992).
Főbb rendezései: Déry: Óriáscsecsemő, Nádas: Takarítás, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Vörösmarty: Csongor és Tünde, Schwajda-Szikora: Táncdalfesztivál '66, Miller: Az ügynök halála, Paszternak: Doktor Zsivago, Márton: Carmen, Kárpáti: Az út végén a folyó, Wojtyla: A mi Urunk festője, Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár, Szikora: Legenda a Varázsfuvoláról, Anouilh: Romeo és Jeannette, Strauss: Az idő és a szoba, Bizet: Carmen, Weingarten: Nyár, Szép: Vőlegény, Bódy: A tüzes angyal, Misima: Álmok a császárságról, Debussy-D'Annunzio: Szent Sebestyén vértanúsága, Bulgakov: A Mester és Margarita, Rostand: Cyrano, Brecht-Weill: Koldusopera, Mozart: A varázsfuvola, Don Giovanni, Kodály: Háry János, Simon: Furcsa pár, Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek,
tv-ben: A kaméliás hölgy (1987), Anyegin (1989), A császár (1995).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György