„A táncművészet a jelen művészete, annak érvényessége, hitelessége mindig az adott színpadi pillanatokban, az előadóművészek aznapi rezgéseiben születik meg, és mindegy, hogy a koreográfiák mikor születettek, a jelen pillanatában kell hatniuk. [Időtlen Idők]

Emlékképek a 30 éves KET hőskorából (1988-1992).

Mindig nagy kérdés, merre nézzünk. Sokan azt vallják, soha ne nézz vissza, mások, hogy nézz a múltba, nehogy elkövesd ugyanazt a hibát, vannak, akik azt hirdetik, ha a múlttal foglalkozol, nem a mában élsz, mások meg azt, ha mindig a jövőbe tekintesz, nem éled meg a jelent. A táncművészet a jelen művészete, annak érvényessége, hitelessége mindig az adott színpadi pillanatokban, az előadóművészek aznapi rezgéseiben születik meg, és mindegy, hogy a koreográfiák mikor születettek, a jelen pillanatában kell hatniuk. Az Időtlen idők est arra tesz kísérletet, hogy a múlt üzenetei a ma előadói által eljussanak a jövőbe.