Színházak
Gyulai Várszínház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1997/1998
- 1994/1995
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
Závada PálBethlen
Fejedelmi magánügyek
Móricz Zsigmond Erdély című regénytrilógiájának átdolgozott, dramatizált változata
- Bethlen Gábor fejedelemGáspár Sándor
- Károlyi Zsuzsannaa fejedelem első feleségeTakács Katalin
- Báthory Gábora halott fejedelemDerzsi János
- Báthory Annaa halott fejedelem húgaGubás Gabi m.v.
- Jósika ZsigmondBáthory Anna férjeHirtling István
- Homonnay György trónkövetelőHuszár Zsolt
- Simoni GyörgyVass György
- Simoni GyörgynéNemes Wanda
- Keresztessy Pál várkapitányPapp Zoltán
- Brandenburgi Katalina fejedelem második feleségeSallai Nóra m.v.
Cimbalom: TÁRKÁNY-KOVÁCS BÁLINT
- rendezőHargitai Iván
- díszlettervezőTresz Zsuzsa
- jelmeztervezőKárpáti Enikő
- dramaturgLőkös Ildikó
- mozgásMakovinyi Tibor
- zeneWéber Kristóf
- fényNemes Mihály
- súgóPogács Zsuzsanna
- ügyelőRovó Rézi
Gonosz gyilkosságok, többnapos lakomák, cselszövések, vad szerelmi kalandok, kísértetként bolyongó áldozatok, törökök, magyarok, pápisták és kálomisták esnek örökké egymásnak - miközben Erdély virágkorát éli. A főúri palotákban cimbalom húrjai sikítanak, patakokban folyik a bor meg a vér - ez is Erdély. Békére vágyik mindenki...
Erdély fejedelme
Bethlen fejedelemsége önállóságát biztosította II. Mátyással szemben, de a Porta ellenében is, a Központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett. Korszerű hadsereget szervezett zsoldosokból, szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.
Bethlen célja kezdettől fogva a Magyar Királyság egységének helyreállítása volt. A harmincéves háború alatt Homonnai György Lengyelországból betörve, hátbatámadta, mire kénytelen volt visszavonulni. A besztercebányai országgyűlés 1620. augusztus 25-én magyar királlyá választotta, de a nikolsburgi békében lemondott a királyi címről. Második, sikertelen Habsburg-ellenes hadjárata után (1624) a bécsi békében lemondott sziléziai birtokairól. Ezután kísérletet tett a bécsi udvarhoz való közeledésre, török elleni szövetséget ajánlott II. Ferdinándnak, ha kezébe adják az ország kormányzását és feleségül kapja a 13 éves Cecília Renáta Habsburg osztrák főhercegnőt. Ajánlatát elutasították.
Az ország békés egyesítése ezzel meghiúsult, ezért Habsburg-ellenes nem¬zetközi koalíciót próbált létrehozni a nyugat-európai országok és a kelet-európai népek között. A protestáns hatalmakkal létesített kapcsolatainak megszilárdítására 1626. március 1-jén feleségül vette György Vilmos brandenburgi választófejede¬lem húgát, Brandenburgi Katalint, és 1626-ban belépett a protestáns hatalmak westminsteri szövetségébe. Ugyanebben az évben Ferdinánd elleni hadjáratában kiszorította Magyarországról Wallenstein seregét, de a külföldi segítség elmara¬dása miatt meg kellett kötnie a pozsonyi békeszerződést, amely lényegében a korábbi békekötéseket erősítette meg. További terveinek megvalósítását, amelyek svéd és orosz szövetségben a lengyel korona megszerzésére irányultak, 1629. november 15-én bekövetkezett halála akadályozta meg.
Erdély fejedelme
Bethlen fejedelemsége önállóságát biztosította II. Mátyással szemben, de a Porta ellenében is, a Központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett. Korszerű hadsereget szervezett zsoldosokból, szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.
Bethlen célja kezdettől fogva a Magyar Királyság egységének helyreállítása volt. A harmincéves háború alatt Homonnai György Lengyelországból betörve, hátbatámadta, mire kénytelen volt visszavonulni. A besztercebányai országgyűlés 1620. augusztus 25-én magyar királlyá választotta, de a nikolsburgi békében lemondott a királyi címről. Második, sikertelen Habsburg-ellenes hadjárata után (1624) a bécsi békében lemondott sziléziai birtokairól. Ezután kísérletet tett a bécsi udvarhoz való közeledésre, török elleni szövetséget ajánlott II. Ferdinándnak, ha kezébe adják az ország kormányzását és feleségül kapja a 13 éves Cecília Renáta Habsburg osztrák főhercegnőt. Ajánlatát elutasították.
Az ország békés egyesítése ezzel meghiúsult, ezért Habsburg-ellenes nem¬zetközi koalíciót próbált létrehozni a nyugat-európai országok és a kelet-európai népek között. A protestáns hatalmakkal létesített kapcsolatainak megszilárdítására 1626. március 1-jén feleségül vette György Vilmos brandenburgi választófejede¬lem húgát, Brandenburgi Katalint, és 1626-ban belépett a protestáns hatalmak westminsteri szövetségébe. Ugyanebben az évben Ferdinánd elleni hadjáratában kiszorította Magyarországról Wallenstein seregét, de a külföldi segítség elmara¬dása miatt meg kellett kötnie a pozsonyi békeszerződést, amely lényegében a korábbi békekötéseket erősítette meg. További terveinek megvalósítását, amelyek svéd és orosz szövetségben a lengyel korona megszerzésére irányultak, 1629. november 15-én bekövetkezett halála akadályozta meg.
2010. 11. 27.
Galéria
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok
Színház-választó
Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!