Életművének megidézésére színházunk Próbaút - Etűdök Páskándira címmel izgalmas színházi kísérletre vállalkozott. Három előadás született, melyben három rendező, 18 színész, három különböző látásmóddal kísérli meg felidézni Páskándi gondolatvilágát.

PRÓBAÚT

ETŰDÖK PÁSKÁNDIRA

Becsület - Árulás - Önámítás

Dramaturgiai ismertető

Páskándi Géza a mai irodalomban és színházi köztudatban megkerülhetetlen szerző, akinek művei elevenen élnek a köztudatban. A Gózon Gyula Kamaraszínház kezdeményezése egyedi és lehetőséget ad arra, hogy új színházi formanyelvet kísérletezzünk ki az általunk szabadon összeválogatott szövegek segítségével. Választásunk leginkább drámai és lírai műveire esett, annak ellenére, hogy regényei is kitűnő alapanyagot jelentenek a dramatizáláshoz, ezek mégis olyan terjedelmű és súlyú írások, hogy egy önálló színházi estét  kívánnak.

Páskándi mestere az abszurd műfajnak, színházi írásai, rövid jelenetei között is számos olyan darab akad, amely jellemzi a kora abszurditását. Ilyen az „Eltévedt Sámson”, mely a bibliai figurát egy szocializmus korabeli fodrászatba száműzi, ahol mindenkit egyen frizurával akarnak sematikussá tenni, ezzel semmisítve meg az egyéniségét. Lázadásnak nincs helye ebben a sivár világban.

„A király köve” mitológiai jelmezbe öltözteti a szereplőket, ezzel megemelve a dráma tétjét, a művészet elfogadása és helyzete, hatalomhoz való viszonya lesz kérdésessé. Oidipusz, Théba királya rendel egy szobrot saját magáról, de a szobrász, Pygmalion nem őt formázza meg végül, hanem egy gyönyörű nőt, így születik meg Galathea. Oidipusz, a megrendelő igényt tart Galatheára, aki életre kel, a gyönyörű nőt a király az első adandó alkalommal magáévá teszi. A művész pedig kénytelen elismerni, hogy „ami kezedből kijő, az többé nem törvényed szerint él.”

A „Távollévők” a magyar történelembe kalauzol bennünket, a mohácsi csata korába, ahol is a győztes és vesztes oldal relativitására hívja fel a figyelmet, az a csata, amely számunkra vesztes, a másik fél számára győztes. Azt is megkérdőjelezi a szerző, hogy lehet –e, érdemes –e hősnek lenni, a történelem miként fog emlékezni a hősökre, vagy mindez a feledés homályába vész.

A komor témák mellett feloldozást jelent a költő túlcsorduló, érzelmes, de egyben tűpontos lírája, mely dallamos, rímes, illetve szabadverses formában is élvezhető.

                                                                                                       Falussy Lilla

Az előadásokhoz kapcsolódva készítette el Babusa János szobrászművész, Páskándi Géza mellszobrát.