Portré
Zenthe Ferenc
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színműv. Ak., 1941–42.
Életút: 1945–46 a pécsi Nemzeti Színház, 1946–49 a győri Kisfaludy Színház, 1949–52 a debreceni Csokonai Színház, 1952– a Madách Színház tagja, jelenleg ny. Jászai Mari-díj (1954, 1968), érdemes művész (1975), kiváló művész (1989), MSZOSZ-díj (1993), Kossuth-díj (1997).
Főbb szerepei: Puck, Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom), Móricz: Lúdas Matyi, Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Scapin (Moliére: Scapin furfangjai), Ribakov (Pagogyin: A Kreml toronyórája), Deme (Tabi: Enyhítő körülmény), Naszreddin Hodzsa (Vitkovics–Szolovjov: Naszreddin Hodzsa kalandjai), Ebenezer Scrooge (Dickens: Karácsonyi ének), Geoffrey Thornton (Harwood: Az öltöztető), Lou Daniels (Slade: Jutalomjáték), Gilles Corey: Miller: A salemi boszorkányok), Virág úr (Tamási: Csalóka szivárvány), Pinch (Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz), Tuskó (Shakespeare: Szeget szeggel), Warrington (Bond: Lear), Őrmester (Molnár: Az üvegcipő), Jákob (Rice–Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát), A fejedelem komornyikja (Schiller: Ármány és szerelem), Juhász (Shakespeare: Téli rege), Rázga Elemér (Moldova: Az Ifjú Gárda), Vinnie (Simon: Furcsa pár), Apa (Miller: A bűnbeesés után), Mr. Brownlow (Bart: Oliver),
filmen: Rákóczi hadnagya (1953), Feltámadott a tenger (1953), 2x2 néha 5 (1954), Gábor diák (1955), Mese a 12 találatról (1956), A nagyrozsdási eset (1957), Csendes otthon (1957), Szerelem csütörtök (1959), Kard és kocka (1959), Fapados szerelem (1960), A Tenkes kapitánya (1964 tv), Lajos király válik (1964 tv), Patyolat akció (1965), Princ, a katona (1966 tv), Őrjárat az égen (1969 tv), Végállomás, kiszállni! (1970 tv), A gyilkos a házban van (1970), A fekete város (1971 tv), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Az ördög cimborája (1972 tv), A törökfejes kopja (1973), Egy srác fehér lovon (1973), A tragédia próbája (1975 tv), Beszterce ostroma (1976 tv), Sir John Falstaff (1977 tv), Mire megvénülünk (1978 tv), A világ közepe (1979 tv), Égigérő fű (1979), Petőfi (1980 tv), A pogány Madonna (1980), Különös házasság (1983 tv), Jób lázadása (1983 magy.–NSZK), Erdő (1984 tv), Megfelelő ember kényes feladatra (1984 magy.–finn), Leányvásár (1984 tv), Az elvarázsolt dollár (1985), II. József (1985 tv), A csodakarikás (1986 tv), Gyökér és vadvirág (1987 tv), Szomszédok (1987– telereg.), Európa messze van (1994).
Életút: 1945–46 a pécsi Nemzeti Színház, 1946–49 a győri Kisfaludy Színház, 1949–52 a debreceni Csokonai Színház, 1952– a Madách Színház tagja, jelenleg ny. Jászai Mari-díj (1954, 1968), érdemes művész (1975), kiváló művész (1989), MSZOSZ-díj (1993), Kossuth-díj (1997).
Főbb szerepei: Puck, Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom), Móricz: Lúdas Matyi, Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), Scapin (Moliére: Scapin furfangjai), Ribakov (Pagogyin: A Kreml toronyórája), Deme (Tabi: Enyhítő körülmény), Naszreddin Hodzsa (Vitkovics–Szolovjov: Naszreddin Hodzsa kalandjai), Ebenezer Scrooge (Dickens: Karácsonyi ének), Geoffrey Thornton (Harwood: Az öltöztető), Lou Daniels (Slade: Jutalomjáték), Gilles Corey: Miller: A salemi boszorkányok), Virág úr (Tamási: Csalóka szivárvány), Pinch (Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz), Tuskó (Shakespeare: Szeget szeggel), Warrington (Bond: Lear), Őrmester (Molnár: Az üvegcipő), Jákob (Rice–Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát), A fejedelem komornyikja (Schiller: Ármány és szerelem), Juhász (Shakespeare: Téli rege), Rázga Elemér (Moldova: Az Ifjú Gárda), Vinnie (Simon: Furcsa pár), Apa (Miller: A bűnbeesés után), Mr. Brownlow (Bart: Oliver),
filmen: Rákóczi hadnagya (1953), Feltámadott a tenger (1953), 2x2 néha 5 (1954), Gábor diák (1955), Mese a 12 találatról (1956), A nagyrozsdási eset (1957), Csendes otthon (1957), Szerelem csütörtök (1959), Kard és kocka (1959), Fapados szerelem (1960), A Tenkes kapitánya (1964 tv), Lajos király válik (1964 tv), Patyolat akció (1965), Princ, a katona (1966 tv), Őrjárat az égen (1969 tv), Végállomás, kiszállni! (1970 tv), A gyilkos a házban van (1970), A fekete város (1971 tv), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Az ördög cimborája (1972 tv), A törökfejes kopja (1973), Egy srác fehér lovon (1973), A tragédia próbája (1975 tv), Beszterce ostroma (1976 tv), Sir John Falstaff (1977 tv), Mire megvénülünk (1978 tv), A világ közepe (1979 tv), Égigérő fű (1979), Petőfi (1980 tv), A pogány Madonna (1980), Különös házasság (1983 tv), Jób lázadása (1983 magy.–NSZK), Erdő (1984 tv), Megfelelő ember kényes feladatra (1984 magy.–finn), Leányvásár (1984 tv), Az elvarázsolt dollár (1985), II. József (1985 tv), A csodakarikás (1986 tv), Gyökér és vadvirág (1987 tv), Szomszédok (1987– telereg.), Európa messze van (1994).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György