Portré
Végvári Tamás
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 195862.
Életút: 196264 a pécsi Nemzeti Színház, 196469 a veszprémi Petőfi Színház, 196971 a szegedi Nemzeti Színház, 197181 a Thália Színház, 198182 a Nemzeti Színház, 198296 a Katona József Színház tagja. 1989 a Színház- és Filmműv. Főisk., 1990 a Zeneak. tanára. 199396 a Magy. Színészkamara ügyvivője, 1996 a Magy. Színész-kamarai Egyes. eln., 199799 a Magy. Színházi Társ. vez.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1967), érdemes művész (1984).
Főbb szerepei: Dobcsinszkij (Gogol: A revizor), Prozorov (Csehov: Három nővér), Venczel király (Jarry: Übü király), Orin (O'Neill: Amerikai Elektra), Jovo Galócza (Kusan: Galócza), Shakespeare: Hamlet, George (Albee: Nem félünk a farkastól), Uitz Béla (Kassák: Egy ember élete), Semmelweis (Száraz: Gyilkosok), Dmitrijev (Trifonov: Csere), Aromo (Lázár: A hétfejű tündér), Ponokrátész (KazimirRabelais: Gargantua és Pantagruel), Tyihij (Bulgakov: Menekülés), Victor (Pinter: Az utolsó pohár), Bábjátékos (Valle-Inclán: Lárifári hadnagy felszarvazása), Simon (Grumberg: Szabad zóna), Fabrizio (Goldoni: Az új lakás), Boncnok (von Horváth: Hit, remény, szeretet), Márki (Kundera: Jakab meg a gazdája), Kroll (Ibsen: Rosmersholm), Flavius (Shakespeare: Julius Caesar), Színész (Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott), Borbély (Różewicz: Kelepce), Ursus (A nevető ember), Rásó Dezső (Parti Nagy: Mauzóleum), Max (Kávé és cigaretta), Főorvos (Jerofejev: Walpurgis-éj), Papa (Serreau: Nézd meg, ki az!), Herzl (Tabori: Mein Kampf), Boleyn Tamás (Calderón: VIII. Henrik), Öreg szolga (Euripidész: Íphigeneia Auliszban), filmen: Megöltek egy leányt (1961), Két félidő a pokolban (1961), Délibáb minden mennyiségben (1961), Angyalok földje (1962), Karambol (1964), Fügefalevél (1966), Kötelék (1967), Máglyák Firenzében (1967 tv), Beismerő vallomás (1970 tv), A csodadoktor (1972 tv), Mézesfazék (1972 tv), Romantika (1972), Hekus lettem (1972), Ida regénye (1974), Szerelem bolondjai (1976), Az elnökasszony (1976 tv), Teréz (1977 tv), Visszajelzés (1979 tv), Forró mezők (1979 tv), Zokogó majom (1980 tv), A bolond lány (1981 tv), A transzport (1981), Hatásvadászok (1982), Szerencsés Dániel (1982), Széphistória (1984 tv), Boldogtalanok (1984 tv), Képvadászok (1985), A Molitor ház (1985 tv), Üvegvár a Mississippin (1986 tv), Laura (1986), Szamárköhögés (1986), Vásár (1986 tv), Zuhanás közben (1987), Megoldás (1987 tv), Az évszázad csütörtökig tart (1988), Protokoll (1989 tv), Angyalbőrben (1990 tv), A cár őrültje (1990 tv), Pénzt, de sokat! (1990 tv), Anna
filmje (1992), Hölgyek és urak (1992 tv), A félelem fokozatai (1994 tv), Helyet az ifjúságnak (1996 tv), Sitiprinc (1998), 6:3 (1998), Egy tél az Isten háta mögött (1998).
Életút: 196264 a pécsi Nemzeti Színház, 196469 a veszprémi Petőfi Színház, 196971 a szegedi Nemzeti Színház, 197181 a Thália Színház, 198182 a Nemzeti Színház, 198296 a Katona József Színház tagja. 1989 a Színház- és Filmműv. Főisk., 1990 a Zeneak. tanára. 199396 a Magy. Színészkamara ügyvivője, 1996 a Magy. Színész-kamarai Egyes. eln., 199799 a Magy. Színházi Társ. vez.ségi tagja. Jászai Mari-díj (1967), érdemes művész (1984).
Főbb szerepei: Dobcsinszkij (Gogol: A revizor), Prozorov (Csehov: Három nővér), Venczel király (Jarry: Übü király), Orin (O'Neill: Amerikai Elektra), Jovo Galócza (Kusan: Galócza), Shakespeare: Hamlet, George (Albee: Nem félünk a farkastól), Uitz Béla (Kassák: Egy ember élete), Semmelweis (Száraz: Gyilkosok), Dmitrijev (Trifonov: Csere), Aromo (Lázár: A hétfejű tündér), Ponokrátész (KazimirRabelais: Gargantua és Pantagruel), Tyihij (Bulgakov: Menekülés), Victor (Pinter: Az utolsó pohár), Bábjátékos (Valle-Inclán: Lárifári hadnagy felszarvazása), Simon (Grumberg: Szabad zóna), Fabrizio (Goldoni: Az új lakás), Boncnok (von Horváth: Hit, remény, szeretet), Márki (Kundera: Jakab meg a gazdája), Kroll (Ibsen: Rosmersholm), Flavius (Shakespeare: Julius Caesar), Színész (Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott), Borbély (Różewicz: Kelepce), Ursus (A nevető ember), Rásó Dezső (Parti Nagy: Mauzóleum), Max (Kávé és cigaretta), Főorvos (Jerofejev: Walpurgis-éj), Papa (Serreau: Nézd meg, ki az!), Herzl (Tabori: Mein Kampf), Boleyn Tamás (Calderón: VIII. Henrik), Öreg szolga (Euripidész: Íphigeneia Auliszban), filmen: Megöltek egy leányt (1961), Két félidő a pokolban (1961), Délibáb minden mennyiségben (1961), Angyalok földje (1962), Karambol (1964), Fügefalevél (1966), Kötelék (1967), Máglyák Firenzében (1967 tv), Beismerő vallomás (1970 tv), A csodadoktor (1972 tv), Mézesfazék (1972 tv), Romantika (1972), Hekus lettem (1972), Ida regénye (1974), Szerelem bolondjai (1976), Az elnökasszony (1976 tv), Teréz (1977 tv), Visszajelzés (1979 tv), Forró mezők (1979 tv), Zokogó majom (1980 tv), A bolond lány (1981 tv), A transzport (1981), Hatásvadászok (1982), Szerencsés Dániel (1982), Széphistória (1984 tv), Boldogtalanok (1984 tv), Képvadászok (1985), A Molitor ház (1985 tv), Üvegvár a Mississippin (1986 tv), Laura (1986), Szamárköhögés (1986), Vásár (1986 tv), Zuhanás közben (1987), Megoldás (1987 tv), Az évszázad csütörtökig tart (1988), Protokoll (1989 tv), Angyalbőrben (1990 tv), A cár őrültje (1990 tv), Pénzt, de sokat! (1990 tv), Anna
filmje (1992), Hölgyek és urak (1992 tv), A félelem fokozatai (1994 tv), Helyet az ifjúságnak (1996 tv), Sitiprinc (1998), 6:3 (1998), Egy tél az Isten háta mögött (1998).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György