Portré
Valló Péter
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1968-73.
Életút: 1973-75 a veszprémi Petőfi Színház, 1975-76 a szolnoki Szigligeti Színház, 1976-85 a Vígszínház, 1985-88 a József Attila Színház, 1988- a Radnóti Miklós Színház rendezője, műv. vez., 1994- a soproni Petőfi Színház rendezője. Jászai Mari-díj (1979), érdemes művész (1998).
Főbb rendezései: Miller: Az ügynök halála, Csehov: Három nővér, García Lorca: Yerma, Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája, Pinter: A gondnok, Örkény: Forgatókönyv, Allen: Játszd újra, Sam, Gibson: Libikóka, Simon: Mezítláb a parkban, Shakespeare: Julius Caesar, Ibsen: Nóra, Gombrowicz: Operett, Hacks: Lotte, Száraz: Gyilkosok, Füst: A sanda bohóc, In memoriam Ö. I., Bíró: Hotel Imperial, Bibbiena: Calandria, Csiky: Ingyenélők, Nagy A.: Anna Karenina pályaudvar, Goldoni: Kávéház, Albee: Mindent a kertbe, W. Allen: Lebegő fénybuborék, Füst: Az árvák, Goldoni: Két úr szolgája, Shakespeare: Ahogy tetszik, Strindberg: Bertha és Axel, Való igaz és felette csudálatos história Nimwégai Márikáról, Dürrenmatt: Meteor, Goethe: Clavigo, Eörsi: Az áldozat, Shakespeare: Romeo és Júlia, Moliére: A fösvény, Uhry: Miss Daisy, Szilágyi A.: El nem küldött levelek, Ibsen: Rosmersholm, Hunyady: Lovagias ügy, Pinter: Születésnap, Gogol: Háztűznéző, Gray: Kicsengetés, Donizetti: Lammermoori Lucia, Stoppard: Ez az igazi, Fábri: Az élő álarc, Neumann-Piscator-Prüfer: Háború és béke, Csehov: Ványa bácsi, Pielmeier: Isten Ágnese, Vajda: Anconai szerelmesek, Régi idők mozija, Shakespeare: Vízkereszt, Krleľa: Agónia, Frayn: Ugyanaz hátulról, Euripidész: Íphigeneia Auliszban, Csehov: Jubileum, Cervantes: Szószátyárok, Friel: Vészfék, Veber: Balfácánt vacsorára!, Spiró: Honderű, Dosztojevszkij: Fehér éjszakák. A szelíd teremtés.
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György