Portré
Tóth Ildikó
Életrajz
Életpályája: 1966. augusztus 29-én született Hatvanban. Gyerekkorát Marcaliban töltötte, Kaposváron végezte a gimnáziumot. Érettségit után a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz jelentkezett gyakornoknak, de nem járt sikerrel. Ezt követően a helyi fonógyárban dolgozott és bejárt a színház társulatának próbáira. A Színművészeti Főiskolára sem került be, de stúdiósként alkalmazták a Nemzeti Színháznál. Később bejutott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Szinetár Miklós osztályában tanult, s 1990-ben diplomázott. Négy évig volt a Radnóti Színház művésze volt, újabb négy évig pedig az Új Színházban játszott. Rövid ideig a szombathelyi Weöres Sándor színház tagja volt. Mint szabadúszó lép fel a Thália színházban, a Rózsavölgyi Szalonban, a tatabányai Jászai-Mari Színházban és egyéb színházakban is.
Díjak:
Jászai Mari-díj (1994)
Magyar Filmszemle, színésznő alakítás különdíja: Jadviga Párnája c. film (2000)
Magyar Filmszemle, a legjobb epizódszereplő díja: Ég veled c. film (2005)
POSZT: a Baranya megyei önkormányzat különdíja a legjobb alakításért (2005)
Érdemes művész (2009)
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György