Portré
Tompos Kátya
Életrajz
Tompos (Katalin) Kátya énekes színész
1983. március 13-án született Budapesten, elhunyt 2024. május 31-én.
Édesanyja orosz származású. Gimnazista korában néhány évig Földessy Margit stúdiójába járt. 2001 és 2005 között a Színház és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakára járt, Kertényi Imre osztályába. 2004-ben Edith Piaf Mylord című dalával megnyerte a színművészeti egyetem dalversenyét. Az egyetem elvégzése után 2005–2007-ben a József Attila Színház tagja volt, majd 2007–2008-ban a Bárka Színházban szerepelt. 2008 és 2018 között a Nemzeti Színház tagja volt.
Szólólemeze 2013-ban Keresztül Európán címmel jelent meg, amely zenei utazás Angliától Oroszországig, szövegek angol, francia, bolgár, magyar és orosz nyelven. Zeneszerző Hrutka Róbert.
Díjai:
Máthé Erzsi-díj – 2005
Bárka Színház - A legjobb színésznő – (közönségdíj) 2007
Junior Prima díj – Magyar színház- és filmművészet kategória 2010
Jászai Mari-díj – 2014
Szörényi Éva-díj – 2014
Arany Medál-díj – 2014 - A legjobb hazai színésznő (közönségdíj)
Centrál Színház közönségdíj – 2017
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György