Portré
Szirtes Edina Mókus
Életrajz
Szirtes Edina Mókus a magyar world-zenei színtér egyik legrendhagyóbb figurája. Elemezni tilos, úgyhogy most rögtön nekilátok. Nagyon ritka koktél az övé: virtuózan rutinos profi, s közben száz százalék természetes egyéniség. Hol folkos, hol sanzonos, hol keleties, hol kortárs zenés hangzásban utazik, de markáns hegedűfutamai és száz közül is felismerhető, sodró-nyers énekhangja mindenféle áramlatokon felül emelik. Szerelem és kínai filozófia, égbemászás és földönjárás, misztérium és vagányság… Elemezzem még? Inkább adjuk át magunkat az elsöprő élménynek! Szirtes Edina Mókus természeti jelenség. Róla nevezném el az első magyar hurrikánt, Katrina és Sandy hazai rokonát.” – Lackfi János író, költő
2002-ben diplomázott, hegedűművész szakon Szecsődi Ferenc tanítványaként. Azóta több társulatnak, színdarabnak és táncelőadásnak is írt zenét.
(Szegedi Kortárs Balett, Kovátsműhely, Baltazárszínház, valamint a Magyar Rádió számos hangjátékához…)
2006-ban Artisjus díjas előadó
2010-ben elnyerte az év világzenei díját a Fonogram Díjkiosztón
2012-ben Artisjus Nagydíj első női nyertese, az Év könnyűzenei zeneszerző kategóriában
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György