Portré
Szerencsi Éva
színész
rendező
író
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1970-74.
Életút: 1974-79, 1980-89 a József Attila Színház, 1979-80 a miskolci Nemzeti Színház, 1989- a Népszínház tagja.
Főbb szerepei: Betia (Ruzante: Csapodár madárka), Eliza (Shaw: Pygmalion), Viola (Shakespeare: Vízkereszt), Bródy: A tanítónő, Catherine (Miller: Pillantás a hídról), Mary Warren (Miller: A salemi boszorkányok), Zsuzsi (Lajtai-Békeffi: Egy régi nyár), Kerekes Helén (Rejtő-Kellér: Aki mer, az nyer), Lucienne (Feydeau: Bolha a fülbe), Szergejné (Erdélyi: Vedd le a kalapod a honvéd előtt), Zeldi Fenwick (Coward: Forgószínpad), Saint-Fond grófnő (Misima: Sade márkiné), Anya (Pasolini: Mámor), Sziszi (Vadnay-Harmath-Márkus: A csúnya lány), Anya, Tigrisliliom (Barrie-Tótfalusi-Novák: Pán Péter), Mária (García Lorca: Yerma), Jane (Dunn: Gőzben), Erzsike (Kertész Á.: Egész évben karácsony), Henriette (De Letraze: Kié a baba?), Tündér (Grimm-Keleti: Az ördög három arany hajszála), Gizi (Zsolt: Oktogon), Agata (Betti: Bűntény a Kecskeszigeten),
filmen: Makra (1972), Bob herceg (1972), Kakuk Marci (1973), A törökfejes kopja (1974), A járvány (1975).
Életút: 1974-79, 1980-89 a József Attila Színház, 1979-80 a miskolci Nemzeti Színház, 1989- a Népszínház tagja.
Főbb szerepei: Betia (Ruzante: Csapodár madárka), Eliza (Shaw: Pygmalion), Viola (Shakespeare: Vízkereszt), Bródy: A tanítónő, Catherine (Miller: Pillantás a hídról), Mary Warren (Miller: A salemi boszorkányok), Zsuzsi (Lajtai-Békeffi: Egy régi nyár), Kerekes Helén (Rejtő-Kellér: Aki mer, az nyer), Lucienne (Feydeau: Bolha a fülbe), Szergejné (Erdélyi: Vedd le a kalapod a honvéd előtt), Zeldi Fenwick (Coward: Forgószínpad), Saint-Fond grófnő (Misima: Sade márkiné), Anya (Pasolini: Mámor), Sziszi (Vadnay-Harmath-Márkus: A csúnya lány), Anya, Tigrisliliom (Barrie-Tótfalusi-Novák: Pán Péter), Mária (García Lorca: Yerma), Jane (Dunn: Gőzben), Erzsike (Kertész Á.: Egész évben karácsony), Henriette (De Letraze: Kié a baba?), Tündér (Grimm-Keleti: Az ördög három arany hajszála), Gizi (Zsolt: Oktogon), Agata (Betti: Bűntény a Kecskeszigeten),
filmen: Makra (1972), Bob herceg (1972), Kakuk Marci (1973), A törökfejes kopja (1974), A járvány (1975).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György