Portré
Szakcsi Lakatos Béla
Életrajz
Szakcsi Lakatos Béla
(1943. július 8. Budapest) zongorista, zeneszerző a magyar dzsessz-zene meghatározó alakja. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zongora szakán végzett. Tanulmányai közben ismerkedett meg a dzsesszel, s ez az élmény elterelte további klasszikus zenei tanulmányaitól. 1970-ben Pege Aladár kvartettjével a Montreux-i Jazzfesztivál II. díját nyerte el, s ezzel megnyíltak előtte a nemzetközi dzsessz-színtér kapui is. Chick Corea többször is méltatta Szakcsi szerzői és előadói kvalitásait, aki napjainkig a műfaj olyan nagyságaival játszott együtt, mint Pege Aladár, Tomsits Rudolf, Vukán György, Frank Zappa, Art Farmer, Mark Ledford, Omar Hakim, Mike Richmond, John Paticucci.
1971-ben megalapította az első magyar fúziós dzsesszt játszó formációt, a legendás Rákfogó együttest, majd a Saturnus együttessel szerzett elévülhetetlen érdemeket. Tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán, ahol Chick Corea és Herbie Hancock példájára a klasszikus zene és a dzsessz összefonására is hangsúlyt fektetett.
Klasszikus zenei előadóként Mozart zongoraversenyeket is játszik, melyek során dzsessz motívumokat is improvizál.
Művészi munkássága elismeréseként 1987-ben Liszt-díjat, valamint Érdemes Művész címet, 2004-ben Magyar Jazz Díjat, 2005-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Szakcsi Lakatos Bélától nem áll távol sem a musical, sem az újító gondolatok. Ő írta Magyarországon az első musicalt 1975-ben, Piros karaván címmel, és kitalálta a cigány dzsessz műfaját: az eredeti cigány folklórt teremtette újra énekesekkel, modern dzsessz elemekkel.
A Szegedi Szabadtéri Játékok felkérésére komponálta meg a Szentivánéji álom című worldmusicalt, melynek dalszövegeit Müller Péter Sziámi írta, és Kerényi Miklós Gábor állította színpadra.
Szakcsi Lakatos Béla megindokolta, miért érezte szükségét az új műfajnak: „Azt mondtam, se cigány musical, se angolszász musical nem lesz. Olyat szeretnék, amit még soha senki nem írt, s kitaláltam, legyen a Szentivánéji álom worldmusical.” A kitűzött célt sikerült elérni, a worldmusical, mint az emberiség zenéje tartalmaz néhány operabetétet, popzenei, indiai, török, spanyol, cigány, román, soul, rap, és magyar népzenei elemeket.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György