Portré
Péterfy Bori
színész
Életrajz
1988-92 között a Térszínház, 1992-97 között az Arvisura Színházi Társaság tagja, 1996-1999 között több budapesti színház - elsősorban a Szkéné, Utolsó vonal és a Merlin Színház - számos előadásában játszik.
1998-ban Színész I. minősítést kap.
Zenekarának, az Amorf Ördögöknek eddig három CD-je jelent meg: Betyár a holdon (2000), Molylepke minibár (2003), Cellux szinfónia.
Fontosabb szerepei:
Vörös Karom (Piszkos Fred, a kapitány, r.: Somogyi István); Madrapur (r.: Terhes Sándor); A Mester és Margarita; Hamlet (r.: Somogyi István); Népi rablét (r.: Pintér Béla); Jane Larry (Szorító, r.: Harsányi Sulyom László); Barbara főnővér (Kórház-Bakony, r.: Pintér Béla); Az ember tragédiája (r.: Jordán Tamás); A Sehova kapuja (r.: Pintér Béla).
2000 óta Krétakör Színház tagja.
Szerepei:
Toronykút; Kicsi, avagy...; több szerep (Nexxt); Marika (Liliom); Márta Koret (Megszállottak); Margret (W - munkáscirkusz); Rosetta, Nevelőnő (Leonce és Léna); több szerep (Hazámhazám); Léna (A hideg gyermek); Polina Andrejevna (Siráj); PÉTERFYBori (FEKETEország, r.: Schilling Ároád); Brünhilde (A Nibelung-lakópark, r.: Mundruczó Kornél); Maria (Kasimir és Karoline, r.: Wulf Twiehaus); Ingrid (Peer Gynt, r.: Zsótér Sándor); Harmincas nő (Előtte-utána, r.: Schilling Árpád); Nyikolajeva (A jég, r.: Mundruczó Kornél); Izidóra (Bánk-bán, r.: Zsótér Sándor); több szerep (PestiEsti r.: Nagy Fruzsina, Láng Annamária)
Filmjei:
Boldog lovak (r.: Szőke András); In Sol (r.: Kovács Gerzson Péter); Gengszterfilm (r.: Szomjas György); Három (r.: Szőke András); Nexxt (r.: Schilling Árpád); Citromfej (r.: Bodó Viktor); Szezon (r.: Török Ferenc); Határon túl (r.: Schilling Árpád); Kiserdő (r.: Lakos Száva, 2005.)
1998-ban Színész I. minősítést kap.
Zenekarának, az Amorf Ördögöknek eddig három CD-je jelent meg: Betyár a holdon (2000), Molylepke minibár (2003), Cellux szinfónia.
Fontosabb szerepei:
Vörös Karom (Piszkos Fred, a kapitány, r.: Somogyi István); Madrapur (r.: Terhes Sándor); A Mester és Margarita; Hamlet (r.: Somogyi István); Népi rablét (r.: Pintér Béla); Jane Larry (Szorító, r.: Harsányi Sulyom László); Barbara főnővér (Kórház-Bakony, r.: Pintér Béla); Az ember tragédiája (r.: Jordán Tamás); A Sehova kapuja (r.: Pintér Béla).
2000 óta Krétakör Színház tagja.
Szerepei:
Toronykút; Kicsi, avagy...; több szerep (Nexxt); Marika (Liliom); Márta Koret (Megszállottak); Margret (W - munkáscirkusz); Rosetta, Nevelőnő (Leonce és Léna); több szerep (Hazámhazám); Léna (A hideg gyermek); Polina Andrejevna (Siráj); PÉTERFYBori (FEKETEország, r.: Schilling Ároád); Brünhilde (A Nibelung-lakópark, r.: Mundruczó Kornél); Maria (Kasimir és Karoline, r.: Wulf Twiehaus); Ingrid (Peer Gynt, r.: Zsótér Sándor); Harmincas nő (Előtte-utána, r.: Schilling Árpád); Nyikolajeva (A jég, r.: Mundruczó Kornél); Izidóra (Bánk-bán, r.: Zsótér Sándor); több szerep (PestiEsti r.: Nagy Fruzsina, Láng Annamária)
Filmjei:
Boldog lovak (r.: Szőke András); In Sol (r.: Kovács Gerzson Péter); Gengszterfilm (r.: Szomjas György); Három (r.: Szőke András); Nexxt (r.: Schilling Árpád); Citromfej (r.: Bodó Viktor); Szezon (r.: Török Ferenc); Határon túl (r.: Schilling Árpád); Kiserdő (r.: Lakos Száva, 2005.)
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György