Portré
Némethy Zsuzsa
Életrajz
Születési adatok: 1978. február 20., Tasnád
Tanulmányok: 2001, Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszék, Kolozsvár
Életpálya: 2000-2001 között a nagyváradi Állami Magyar Színház színművésze
2000-2001 között közreműködik a nagyváradi Zone szinkronstúdió produkcióiban
2002-2003 között a budapesti Zugszínház tagja
2005-től a Szatmárnémeti Északi Színház színművésze
Szerepei: Mása (Csehov: Sirály)
Blanche (Tenessee Williams: A vágy villamosa)
Anna (Ingmar Bergmann: A legjobb szándékok)
Szolgálólány (F.G.Lorca: Vérnász)
Toinette (Moliere: A képzelt beteg)
Madeline (Jean Cocteau: Rettenetes szülők)
Mása (Csehov: Három nővér)
Édua (Tóth Máté Miklós: Tűz és kereszt)
Kapdel (Békési József: A legbátrabb gyáva)
Emília (Shakespeare: Othello)
Antigoné (Szophoklész: Antigoné)
Fiatal a koncerten (Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról)
Ló (Háy János: A Senák)
Özv. Horváth Mihályné (Félnótás kabaré szilveszterre avagy a dürrögő gyászhuszár)
Stephano, Portia szolgája (W. Shakespeare: A velencei kalmár)
Néző, Peleskei asszony, Zsuzsi, haramják szeretője, Kávéházi vendég (Gaál-Darvas-Várady-Bognár: A peleskei nótárius)
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György