Portré
Nagy Lázár Kincső
Életrajz
Születési adatok: 1976, Székelyudvarhely
Tanulmányok:
1994 érettségi, Mikes Kelemen Líceum, Sepsiszentgyörgy
1998 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, Színházi Tanszék, dramaturgia szak
1998-1999 magiszteri hallgató, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar
Beszélt nyelvek: magyar, román, angol, német
Elérhetőség: nlazarkincso@yahoo.com
Pályakép:
1998-tól Tamási Áron Színház irodalmi titkár
2003-tól a Színház Bábtagozatának irodalmi titkára és dramaturgja.
2003–2005 között művészeti tanácsadó a Háromszék Táncegyüttesnél.
2012-ig a Tamási Áron Színház Bábtagozatának irodalmi titkára
2012-től a Tamási Áron Színház pályázati felelőse
Bábszínházi-színházi munkái:
1999/00 dramaturg – W. Shakespeare: Szeget szeggel (r. Bocsárdi László)
1998/99 dramaturg – Tarbay Ede: Foltos, a torkos zsiráf (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2000/01 átirat, dramaturg – Kemény Henrik: Vitéz László csodaládája (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2002/03 dramaturg – Nagy Lázár Kincső: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2003/04 átirat, dramaturg – Gernet és Gurevics alapján: Libácska (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2004/05 átirat, dramaturg – Betlehem – angyaljáték (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2006/07 dramaturg – Tamási Áron: Szegény ördög (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
2011/12 dramaturg – Janikovszy Éva: Kire ütött ez a gyerek? (r. Nagy Kopeczky Kálmán)
Publikáció:
Bábszínház: kezdet és vég? in. Székelyföld 2004 November
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György