Portré
Nádasi László
színész
Életrajz
Születési hely:Csabrendek
Egy Sümeg melletti kis településről, Csabrendekről származik. Győrben érettségizett, egy közlekedési szakközépiskolában. A Győri Közlekedési- és Távközlési Műszaki Főiskola felé hajlott így a pályája, de tudta, hogy nincs sok köze hozzá, habár ezidőtájt kamionvezető akart lenni. Ezért aztán képesítés nélküli tanító volt Csabrendeken, ahol édesanyja tanítóként dolgozik. Másfél év katonaság után Budapesten dolgozott egy könyvesboltban (1987), ahová betévedtek a Hold Színháza plakátragasztói. Ennél a társulatnál aztán tíz évig játszott. Eközben több más produkcióban is szerepelt: Andaxínház, Utolsó Vonal. Soha nem felvételizett a Színművészeti Főiskolára, sűrűn jár moziba és más színházakba is, évente egy bizonyos dózis rossz előadást is megnéz.
Legfontosabb szerepei:
Kleist: Amphitryon (Amphitryon)
Kántor Péter: Brémai muzsikusok (Csacsi)
Forgács András: A Szűz, a Hulla, a Püspök és a kések (Ezredes)
Szilágyi Andor: Grimm mese (Több de Minimum Ezeréves Fa, Pillangó)
Csáth Géza: Zách Klára (Kornelius)
Andersen: A császár új ruhája (Dr. Düftin kancellár)
Zalán Tibor: Halvérfesték (Fodor)
Hanoch Levin: Nőtlenek és hajadonok (Szarabino)
Vörös István: Svejk, a féregirtó (Gregor Samsa)
Forgács András: A görény dala (Dr. Taube)
Albee: Zoo story (Peter)
Szemétre a vénasszonnyal! (Bolhaidomár)
Szőke Szabolcs: Bohócbiblia (Ripacs)
Mosonyi-Szőke: Csipkerózsika (Királyi egér, Király)
Arany-Balla-Szőke: Rózsa és Ibolya (Tündérföld öreg királya)
Film:
Kontroll (rend.: Antal Nimród)
Egy Sümeg melletti kis településről, Csabrendekről származik. Győrben érettségizett, egy közlekedési szakközépiskolában. A Győri Közlekedési- és Távközlési Műszaki Főiskola felé hajlott így a pályája, de tudta, hogy nincs sok köze hozzá, habár ezidőtájt kamionvezető akart lenni. Ezért aztán képesítés nélküli tanító volt Csabrendeken, ahol édesanyja tanítóként dolgozik. Másfél év katonaság után Budapesten dolgozott egy könyvesboltban (1987), ahová betévedtek a Hold Színháza plakátragasztói. Ennél a társulatnál aztán tíz évig játszott. Eközben több más produkcióban is szerepelt: Andaxínház, Utolsó Vonal. Soha nem felvételizett a Színművészeti Főiskolára, sűrűn jár moziba és más színházakba is, évente egy bizonyos dózis rossz előadást is megnéz.
Legfontosabb szerepei:
Kleist: Amphitryon (Amphitryon)
Kántor Péter: Brémai muzsikusok (Csacsi)
Forgács András: A Szűz, a Hulla, a Püspök és a kések (Ezredes)
Szilágyi Andor: Grimm mese (Több de Minimum Ezeréves Fa, Pillangó)
Csáth Géza: Zách Klára (Kornelius)
Andersen: A császár új ruhája (Dr. Düftin kancellár)
Zalán Tibor: Halvérfesték (Fodor)
Hanoch Levin: Nőtlenek és hajadonok (Szarabino)
Vörös István: Svejk, a féregirtó (Gregor Samsa)
Forgács András: A görény dala (Dr. Taube)
Albee: Zoo story (Peter)
Szemétre a vénasszonnyal! (Bolhaidomár)
Szőke Szabolcs: Bohócbiblia (Ripacs)
Mosonyi-Szőke: Csipkerózsika (Királyi egér, Király)
Arany-Balla-Szőke: Rózsa és Ibolya (Tündérföld öreg királya)
Film:
Kontroll (rend.: Antal Nimród)
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György