Portré
Kilyén Ilka
Életrajz
Nagynyúlas, 1954. november 6.
1977 marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, színész szak
1977 – 1981 Temesvári Állami Magyar Színház
1981-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja
Amikor megszülettem, a naptár már november 6 -át mutatott, és mégis meleg volt. Szüreteltek az erdélyi Mezőségen.
Gyönyörű gyermekkorom volt. Anyám szavaival és szebbnél szebb dalokkal borított be. Apám jó könyveket és szép verseket adott a kezembe.
Szeretek énekelni még házi munka közben is.
A híres neves-nevezetes Bolyai Farkas Líceumban érettségiztem Marosvásárhelyen. Hálával gondolok tanáraimra. Lázongó természetem elnéző megértéssel fogadták s így abban az időben sok bajom nem akadt a kommunista párt-diktatúra cerberusaival. (Nem úgy később.)
A Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián tanáraim Tompa Miklós, Erdős Irma, Éghy Ghyssa, Tarr László, Kovács Levente, Szabó Csaba voltak. Köszönet nekik.
A Temesvári Állami Magyar Színház tagja egy kis kitérővel lettem. Abban az esztendőben, amikor végeztem a főiskolát, Bukarestben kitalálták a "zárt város" fogalmát, ahova frissen végzett nem kerülhetett. Az összes erdélyi város, ahol magyar színház is működött "zárt várossá" vált, s így önkényesen és erőszakosan a tordai román nyelvű munkás-színházhoz kerültem, bár a főiskolát magyar nyelven végeztem és magyarul játszó színésznő szerettem volna lenni. Hat hónap fenyegetőzés, utánajárás, a bukaresti minisztérium és más hivatalokban való kilincselgetés után sikerült Temesvárra kerülnöm. Négy csodás évadot töltöttem ott. Sokat játszottam, sokat tanultam, nagyszerű kollegáim voltak.
Férjhez mentem és Marosvásárhelyre kerültem. Férjem Ion Riţiu színművész. Gyermekeink Dániel és Krisztina. A színházi munkám mellett, mint a versek szerelmese, egyéni műsorokat is készítek és számtalan közéleti szerepet vállalok.
1998-ban az EMKE Kemény János díjjal és 2006-ban A Magyar Művészetért Kuratóriuma Bartók Béla Emlékdíjjal tüntetett ki.
2010-ben Magyar Örökség díjjal és a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével, valamint Pro Cultura Hungarica emlékplakettel ismerték el eddigi munkámat.
Szép volt és izgalmas kipróbálni az erőim idegenben, de Marosvásárhelyhez köt az első iskolai nap, a sikeres felvételim emléke, az első siker, az első csók, az első szerelem, itt születtek a gyermekeim és most már halottaim is itt nyugszanak.
EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉG
Önálló estek:
Kései sirató József Attiláért
Ágról szakadt madár - ballada a csángósorsról
Virágzik számban az átok - válogatás a cigány népköltészetből és irodalomból
Karácsonyi rege
Tűz, avagy kiáltó szó a megmaradásért
Jött egy csoda
Szétszórtan
Vadvirágos erdő szélén
Elérhetőség:
kilyenilka.uw.hu
kilyenilka@clicknet.ro
SZAKMAI ELISMERÉSEK
1998 - Kemény János-díj, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díja
2006 - Bartók Béla-emlékdíj, a Magyar Művészetért Alapítvány díja
2008 - Erdős Irma-emlékgyűrű
2010 - Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztje
2010 - Pro Cultura Hungarica-díj
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György