Portré
Jarábik Klára
Életrajz
Születési dátum:
1980. szeptember 15.
Születési hely:
Budapest
Tevékenység:
színész
Tanulmányok:
Goór Nagy Mária Színitanoda (színész II)
Színész I. (2006.)
Életút:
2002-től kecskeméti Katona József Színház
Szerepek:
Ivo Bresan: Paraszthamlet - Varva elvtársnő
Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Pipi
G.B.Shaw: Sosem lehet tudni - Szobalány
Dumas Sándor: A kaméliás hölgy esete - Olympe
Molnár Ferenc: A vörös malom - Francia nő, játékos
Sibylle Berg: Helge élete - Ápolónő
Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő - II. Udvarhölgy
Balla Zsófia: Rózsa és Ibolya - Ibolya
Pozsgai Zsolt: Szabadságharc Szebenben - Bodor felesége
Csehov: A Manó - Szonya
Schimmelpfennig: Berlin, Greifswalder Strasse - Kátya
Gozzi: A szarvaskirály - Clarice, Dadri lánya
Bereményi - Horváth Károly: Laura - Pincérnő, Egyetemista, TV riporter, Képviselő
Büchner: Danton halála - Marion
Gogol: Háztűznéző - Dunyacska, szolgáló
Huszka - Martos: Bob herceg - Célia
Feydeau. Osztrigás Mici - Ponant-né, azaz Punktumné
Marius von Mayenburg: Lángarc - Olga
Móricz Zsigmond: Úri muri - Első summáslány
Pozsgai Zsolt: Kecskeméti Kiskondás - Tafi, Rózsa
Collodi: Pinokkió - Róka
Schimmelpfennig: Látogatás apánál - Nagya
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György