Portré
ifj. Harangozó Gyula
librettó
betanító balettmester
rendező
koreográfus
koreográfia
Életrajz
, a koreográfus 1996 óta az Operaház balettigazgatója. Tánctanulmányait az Állami Balett Intézetben kezdte, és a moszkvai Balettakadémián fejezte be – kitűnő eredménnyel. Hazatérve, szerződés várta az Operaházban, ahol hamar főszerepeket kapott, és néhány év múlva magántáncossá nevezték ki. A nyolcvanas évek elején külföldi pályafutása is elkezdődött. Több évig első szólistája volt a Wiener Staatsoper és a müncheni Bayerische Staatsoper balettegyüttesének. Vendégművészként fellépett a világ szinte valamennyi jelentős balettszínpadán, sztárgálák keresett meghívottjaként – Dél-Amerikától Japánig – járta a világot, mígnem egy súlyos sérülés miatt abba kellett hagynia a táncot. Hazatérte előtt nemzetközi balettmenedzserként tevékenykedett. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje-kitüntetés tulajdonosa, Érdemes művész.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György