Portré
Fabók Mariann
Életrajz
Szül.idő: Budapest, 1982. 10. 27.
2008 – Miskolci Nemzeti Színház színésze
2004- 2008 – Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szak
(színész és bábszínész diploma)
2007 – /három hónapos szakmai gyakorlat Nürnbergben, a
Theater Salz-und Pfeffer- nél./
2001- 2004 – budapesti Kolibri Színház stúdió
(színész és bábszínész II.képesítés)
2008-ban végeztem a Színművészeti Egyetemen. Azóta a Miskolci Nemzeti Színház színésze vagyok. Nagy hálával tartozom az életnek, hiszen szebbnél szebb feladatokkal ajándékoz meg az itt eltöltött idő.
Az elmúlt évtizedben véletlenszerűen rám talált a bábozás – bár én magam nem hiszek a véletlenekben – és ez a találkozás olyan intenzíven érintett, hogy a mai napig szívügyem maradt. Úgy éreztem, ha a sors úgy hozta, hogy megtanulhattam ezt a mesterséget, akkor élnem is kell ezzel a tudással.
Rég dédelgetett álomként 2009-ben bemutathattam ’A halhatatlanság országa’ című első önálló vásári bábjátékomat. Népmesei forrásokból dolgoztam. Megpróbáltam a mesemondást, bábozást és népi éneklést ötvöző előadásommal a „gyökereket és szárnyakat” egyszerre keresni: Egy újszerű, felhőtlenül humoros játékot létrehozni, vigyázva azonban a mesében rejlő ősi tudás sértetlenségére.
A bábjáték fogadtatása – gyermekek, s felnőttek részéről egyaránt – minden várakozásomat felülmúlta. 2010-ben, Kecskeméten, a Bábszínházak X. Találkozóján a szakmai zsűri díjjal jutalmazta. Szép megerősítése volt ennek a választott útnak, amire épphogy csak ráléptem.
A folytatás jegyében született meg Fabók Mancsi Bábszínháza.
Honlapom e látszólag különböző, de lényegében szorosan egymás mellet futó „sínpárt”: színészi és bábos mesemondói énemet kívánja megismertetni.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György