Portré
Csomor Csilla
Életrajz
Életpálya: Színház- és Filmművészeti Főiskola 1988. 1988- győri Kisfaludy Színház, 1992- Nemzeti Színház. Ratkó-díj 1997.
Színházi szerepek: Csehov: Sirály Nyina, Molnár: Olympia Olympia, Csepreghy: A piros bugyelláris Kati, Brandon Thomas: Charley nénje Kitty Verdun, Shakespeare: Lear király Cordelia; Macbeth Harmadik boszorkány, Szentivánéji álom Titánia, Bulgakov: Adám és Éva Éva Vojkevics, Bart: Oliver Nancy, Ábrahám: Viktória Riquette, Slade: Jövőre, veled, ugyanitt Doris, Miller: A salemi boszorkányok Abigél, Jonson: Volpone Celia, Katona: Bánk bán Izidóra, Giraudoux: Chaillot bolondja Irma, Szigligeti: Liliomfi Mariska, Wyspianski: Menyegző Menyasszony, Leigh-Wasserman: La Mancha lovagja Házvezetőnő, Páskándi: Vendégség Mária, Békeffi-Lajtai: A régi nyár Zsuzsi, Nestroy-Heltai: Lumpáciusz Vagabundusz Fortuna, Szörényi-Bródy: A kiátkozott Izabella királyné, Márai: A kassai polgárok Genovéva, Slade: Válás Kaliforniában Amy.
Tv: Fenn az ernyő nincsen kas; Levelek a zárdából; Lumpáciusz Vagabundusz (zenés játék).
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György