Portré
Csizmadia Tibor
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1978-82.
Életút:
1982-88 a szolnoki Szigligeti Színház rendezője, 1985-88 főrendezője,
1988-91, 1996- szabadfoglalkozású,
közben 1991-96 a Bp.-i Kamaraszínház műv. vez.
Jászai Mari-díj (1992).
Főbb rendezései:
Fejes: Vonó Ignác, Strauss: Ó, azok a hipochonderek, Menken: Rémségek kicsiny boltja, Déry: Tanúk, Genet: Cselédek, Márton: A kínkastély, Shakespeare: Szentivánéji álom, Jókai: A hulla férje, Burgess: Mechanikus narancs, Sosztakovics: Rajok, Pasolini: Mámor, Brecht-Weill: Koldusopera, Tarkovszkij: Stalker, Shakespeare: A makrancos hölgy, Márton: Lepkék a kalapon, Osborne: Redl, Szomory: Bella, Gogol-Zalán: A köpönyeg, Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Sekély sírhant, Bernhard: Isten éltessen, Borisz!
Goldoni: Kávéház, Marquez: Száz év magány, Kőrösi Zoltán: Galambok, Gádor - Böhm: Otelló Gyulaházán, Békés Pál: A félőlény, Toepler Zoltán: A látszat dzsal, Ragni-Rado-MacDermot: HAIR
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György