Portré
Bíró József
Életrajz
Filmszerepei:
SZOLGA – Az erdészlány, rendező: Nicolae Mărgineanu, 1986
TISZT – Lángok a kincsen, rendező: Nicolae Mărgineanu,1988
TANÁR – Kínai védelem, rendező: Tompa Gábor, 1998
FIATALEMBER – Hideglelés, rendező: Cselényi László, 1992
TANÍTÓ– Fény hull arcodra, rendező: Gulyás Gyula, 2002
SZABÉDI LÁSZLÓ – Felmentõlevél, rendező: Kántor László, 2002
Díjak, kitüntetések:
Jászai Mari-díj, Budapest, 2005
Alakítási különdíj – KOSZIH – Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja Kisvárda, 1997
Legjobb férfi mellékszereplõ díja – NAGY LAJOS – Országos Színházi Találkozó, Debrecen, 1996
Legjobb férfi mellékszereplõ díja – RYBAK – Országos Színházi Találkozó, Budapest, 1995
EMKE-díj – 1993
Tinerama különdíj – TÛZOLTÓPARANCSNOK – Nemzetiségi Színházak Kollokviuma, Sepsiszentgyörgy, 1992
Zsûri különdíja – LEONIDA – Nemzetközi Rövidszínházi Fesztivál, Nagyvárad, 1984 Filmszerepei:
SZOLGA – Az erdészlány, rendező: Nicolae Mărgineanu, 1986
TISZT – Lángok a kincsen, rendező: Nicolae Mărgineanu,1988
TANÁR – Kínai védelem, rendező: Tompa Gábor, 1998
FIATALEMBER – Hideglelés, rendező: Cselényi László, 1992
TANÍTÓ– Fény hull arcodra, rendező: Gulyás Gyula, 2002
SZABÉDI LÁSZLÓ – Felmentõlevél, rendező: Kántor László, 2002
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György