Portré
Bartis Ildikó
Életrajz
Marosvásárhelyen született 1945. március 20-án. 1967-ben, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. Három évig a sepsiszentgyörgyi társulat tagja volt, majd 1970-től 1991-ig a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésze. Ezt követően Marosvásárhelyre szerződött. Többnyire lírai szerepeket játszott, és jelentős egyéni fellépései is voltak, mint például Jászai Mari alakjának életre keltése Kocsis István A megkoszorúzott című monodrámájában. Emlékezetes alakításai közé sorolható Nyilas Misi megformálása is, a Légy jó mindhalálig című előadásban. Előadóestjei: Akiért a harang szól (1990.), A gyönyör éneke (1989.), A bárány hatalma (1991.), Gellért Sándor-est, Ady-est, Petőfi-est (svájci turné 1991-ben), Ez a szerelem (1996.).
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György