Portré
Barta Mária
színész
Életrajz
Tanulmányok: Bárdos Arthur tanítványa, 1944.
Életút: 194547 a Belvárosi Színház, 194749 a Nemzeti Színház, 195054 a miskolci Nemzeti Színház, 195456 a Madách Színház tagja, 1956 külföldre távozik, 196364 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 196483 a szegedi Nemzeti Színház, 198388 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 198890 a szegedi Nemzeti Színház, 1990 a Vígszínház tagja. Érdemes művész (1980), Aase-díj (1997).
Főbb szerepei: Eliza (Shaw: Pygmalion), Melinda, Gertrudis (Katona: Bánk bán), Tolsztoj: Anna Karenina, Elmira (Moliére: Tartuffe), Giza, Paula (Örkény: Macskajáték), Nora (O'Neill: Egy igazi úr), Feleség (KatonaSpiró: Jeruzsálem pusztulása), Baradlainé (Jókai: A kőszívű ember fiai), Jónásné (Csurka: Házmestersirató), Bolond (Shakespeare: Lear király), Ranyevszkaja (Csehov: Cseresnyéskert), Mary Tyron (O'Neill: Hosszú út az éjszakába), De Condée (Whittungs: Ördögök), Cora (Coward: Forgószínpad), Glória (Shaw: Sosem lehet tudni), Királynő (Scribe: Egy pohár víz), Lady Anna (Shaw: Tanner John házassága), Rickl Mária (Szabó M.: Régimódi történet), Anna (Turgenyev: Egy hónap falun), Bárónő (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Avdotyja Nazarovna (Csehov: Ivanov), Olivine Dubuc (Tremblay: Sógornők), Rebecca Nurse (Miller: A salemi boszorkányok), Mrs. Soames (Wilder: A mi kis városunk).
Életút: 194547 a Belvárosi Színház, 194749 a Nemzeti Színház, 195054 a miskolci Nemzeti Színház, 195456 a Madách Színház tagja, 1956 külföldre távozik, 196364 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 196483 a szegedi Nemzeti Színház, 198388 a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 198890 a szegedi Nemzeti Színház, 1990 a Vígszínház tagja. Érdemes művész (1980), Aase-díj (1997).
Főbb szerepei: Eliza (Shaw: Pygmalion), Melinda, Gertrudis (Katona: Bánk bán), Tolsztoj: Anna Karenina, Elmira (Moliére: Tartuffe), Giza, Paula (Örkény: Macskajáték), Nora (O'Neill: Egy igazi úr), Feleség (KatonaSpiró: Jeruzsálem pusztulása), Baradlainé (Jókai: A kőszívű ember fiai), Jónásné (Csurka: Házmestersirató), Bolond (Shakespeare: Lear király), Ranyevszkaja (Csehov: Cseresnyéskert), Mary Tyron (O'Neill: Hosszú út az éjszakába), De Condée (Whittungs: Ördögök), Cora (Coward: Forgószínpad), Glória (Shaw: Sosem lehet tudni), Királynő (Scribe: Egy pohár víz), Lady Anna (Shaw: Tanner John házassága), Rickl Mária (Szabó M.: Régimódi történet), Anna (Turgenyev: Egy hónap falun), Bárónő (von Horváth: Mesél a bécsi erdő), Avdotyja Nazarovna (Csehov: Ivanov), Olivine Dubuc (Tremblay: Sógornők), Rebecca Nurse (Miller: A salemi boszorkányok), Mrs. Soames (Wilder: A mi kis városunk).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György