Portré
Barta Enikő
Életrajz
Kolozsváron született 1960. november 28-án, unitárius családban. Édesapja vegyészmérnök, édesanyja informatikus. 1984-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán. Öt évet töltött a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál,1990-től haláláig az Északi Színház Harag György Társulatának tagja volt. 1996-ban Harag György-emlékplakettet kapott. Fontosabb szerepeiből: Nicole (Úrhatnám polgár, 1990.), Katinka (Kulcskeresők, 1991.), Klárika (Bubus, 1991.), Csitri (Csirkefej, 1993.), Marie (A leirat, 1993.), Rica-Vica (Csókos asszony, 1994.), Zina (Kutyaszív, 1995.), Teca (Egy csók és más semmi, 1995.), Izabella (Illuziók játéka, 1996.), Mariska (Vőlegény, 1996.), Maia (Ezüstlakodalom, 1996.), Toto (Óz a nagy varázsló, 1997.), Viola (Üvegcipő, 1997.), Énekes (A kaukázusi krétakör, 1997.), Nagymama (Mágnás Miska, 1997.), Gonosz mostoha (János vitéz, 1998.). Barta Enikő idejekorán, alig 41 éves korában halt meg 2001 márciusában, Kolozsvárott.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György