Portré
Ababi Csilla
Életrajz
Nagyvárad, 1983. július 19.
1997-2001 – Ady Endre Líceum, Nagyvárad
2001-2005 – Színmûvészeti Egyetem, Marosvásárhely, Szentgyörgyi István Tagozat
2007- Francisc Hubic Mûvészeti Iskola, canto szak
2006-tól a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának a tagja.
Fontosabb szerepei a fõiskolán
Natasa, Mása – A. P. Csehov: Három nõvér, r.: Csurulya Csongor, 2003
Zarecsnaja - Születésnap (A. P. Csehov: Sirály – adaptáció), r: Király István, 2004
Gerd, Brand lelkiismerete – Henrik Ibsen: Brand, r: Szilágyi Emese, 2004
Katinka – Örkény István: Kulcskeresõk, r: Parászka Miklós, 2004
Eugenia – Slawomir Mrozek: Tangó, r: Kincses Elemér, 2005
Alkemene – Heinrich von Kleist: Amphitryon, r: Hargitai Iván, 2005
Az õz – Szabó Magda regénye alapján – egyéni mûsor, 2005Ű
Bede Anna – Hatházi András: A dilis Resner, r. Parászka Miklós, Marosvásárhely, 2005 – beugrás
Filmszerepek
Bohocfeleség – Bán Attila: Bohóctemetés (rövidfilm), 2004
Lány – Patkó Éva: Csobogás (rövidfilm), 2004
Bence kedvese –Szilágyi B. Ottó: Cillagok emberei (rövidfilm), 2004
Anka – Bollók Csaba: Iszka utazása (játékfilm), 2005 – 38. Magyar Filmszemle fõdíjasa, Diákzsûri fõdíjasa
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György