Napló-szilánkok (Móricz 1924-1925)
Koltai Róbert önálló estje
A 2010-es év egyik legnagyobb könyvszenzációja Móricz Zsigmond 1924-25-ös naplója volt. Móricz naplója a gyónásnál is több: élveboncolás. Heroikus harc szeretteivel és önmagával - a szerelemért. A szerelemért és a végtelen munkáért. A közel ezer oldalas, 1924-25-ben írt naplóból lenyűgöző, eddig ismeretlen Móricz-kép tárul elénk. Küzdelmes évek a művészi szabadságért és az írói létért. Szívdobogtatóan felzaklató izgalmas olvasmány. Móricz varázslatosan és gyakran önmagát sem kímélő kegyetlenséggel ír. Legnagyobb meglepetésemre a műből az ördögi humor és az irónia sem hiányzik. Amikor megismertem B. Török Fruzsina szerkesztő színpadra szánt munkáját arra gondoltam, ha a közönségre csak fele akkora hatással lesz a mű, mint rám, már akkor is katartikus színházi estének leszünk részesei. Kiváló kollégáim - Molnár Piroska, Kertész Péter, Úri István és Szirtes Balázs - hangjukkal lesznek jelen. (Koltai Róbert)
Móriczot (Koltai Róbertet) hallgatva sokszor még az is felmerülhet bennünk, hogy egy élet nem feltétlenül választás kérdése, hanem az én elfogadásáé. Vagy épp fordítva: az önelfogadás döntéseken múlik. Ezt a bonyolultságot Koltai egészen könnyeden, megragadó természetességgel, lendületesen, megbízható stílusérzékkel, finom és gazdag eszköztárral, színesen tálalja, felerősítve a két nő közötti ingadozás, a szerelemből szerelembe bújás képét. (Nyulassy Attila)
Kitűnő színész Koltai Róbert. Egyszerre láttatja az író lelki tortúrájának színét és visszáját. A se menni, se maradni döntésképtelenséget. A Janka-féle szeretve gyűlölt abroncsot. Beleéli magát Móricz lelkiállapotába, követi érzelmi hullámait, földühödik a nevében, egy alkalommal a drasztikum hevét is közvetíti, de a sorok között bujkáló komikum sem kerüli el a figyelmét, amikor észreveszi a gyöngeség, az öncsalás, a kicsinyesség mozzanatait, a feleség kalodát állító, zsaroló ragaszkodását és a hidegen hallgató ideál valószínűsíthető közömbösségét vagy számító manőverezését. (Koltay Tamás)
A Naplóból készült kétrészes est ősbemutatóját 2011 decemberében Budapesten a Sanyi és Aranka Színházban tartották,
Az előadást:
Szerkesztette: B. Török Fruzsina
Színpadra alkalmazta és előadja: Koltai Róbert
Hangfelvételről közreműködik: Molnár Piroska, Kertész Péter, Úri István, Szirtes Balázs
Művészeti tanácsadó: Lukáts Andor