Színházak
Városmajori Szabadtéri Színpad
- 2021/2022
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2006/2007
- 2005/2006
Örkény IstvánTóték
- ŐrnagyGörög László
- TótSzatmári György
- TótnéNádasy Erika
- ÁgikaCzakó Julianna
- A postásMolnár Sándor Tamás
- CiprianiprofesszorKokics Péter
- TomajiplébánosKokics Péter
- Gizi Gézánéegy rossz hírű nőMärcz Fruzsina
- rendezőBéres Attila
- jelmeztervezőPilinyi Márta
- dramaturgAri Nagy Barbara
- ügyelőLichtenstein Pál
- súgóFekete Zsolt
- rendezőasszisztensKriston Szabolcs
Tóték egyetlen fia az orosz fronton harcol. Egy nap levél érkezik tőle, melyben értesíti drága szüleit, hogy parancsnoka, Varró őrnagy kéthetes betegszabadságát náluk fogja eltölteni, a fenyőillatú Mátraszentannán. Tóték lázasan készülnek a vendég fogadására, mert ettől függ, hogy fiuk túléli-e a háborút, vagy megfagy a hómezőn. Az őrnagy megérkezik, és Tóték ettől kezdve délben reggeliznek, éjjel dobozolnak, szemükbe húzzák a tűzoltósisakot és megpróbálnak nem gondolni semmire. Csakhogy egy idő után nehéz megakadályozni, ha valami az embernek eszébe akar jutni.
„Ha igaz, hogy életünk a remény és reménytelenség ingajátéka, akkor maga a létezés nem abszurd, csak azzá válhatik, bizonyos helyzetekben, korszakokban, időpontokban. Amikor már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom – és ezt példázzák a Tóték -, hogy az ember egyetlen kiútja a tett.” (Örkény István: Levél a nézőkhöz)
2014. 10. 04.