Micika szerette Anzelt, Anzel szerette Micikát, de a szerelmük nem jelentette azt, hogy boldog jövőjük is lesz. Ehelyett vége lett, meghalt Anzellel együtt, Micikának pedig maradt egy élet, amit soha nem akart, egy élet, amit mások varrtak a nyakába...



A halott hazatér az úrnőjéhez c. dráma alapjául egy hasonló kezdetű népdal szolgál, illetve Bürger Lenore című balladájának France Prešeren által írt adaptációja. Svetlana Makarovič, a darab szerzője sokkolóan közelít a témához: új szempontjai közül az egyik a skizofrénia mint mentális betegség használata, amely eredményeképpen két Micikát látunk a színpadon, akik uralkodásért dominancia-harcot vívnak vagy küzdenek a túlélésért. Az ő társuk Szent Tadej, a vándor, jós és gyóntató, illetve két anya, a Micikáé és a Milleré. Egyiket sem kíméli Makarovič szigorú tolla. Miller édesanyja még akkor is ostromolja a fiát, amikor már rég halott, és abban is utasítja, hogy hogyan kell őt gyászolnia, hiszen ő az, aki mindent jobban tud. Arra is előszeretettel emlékezteti a fiát, hogy ő életében mindent feláldozott érte, és ezért minimum annyi jár neki, hogy a fia követi a tanácsait. A másik Micika pedig arra kényszeríti Millert, hogy írja át a nevére a malmot, ha feleségül szeretné venni, majd azzal fenyegeti, hogy fényes nappal fogja felgyújtani a malmot, ami akkor már az ő tulajdona. Ez a Micika ismeri Miller titkát, vagyis azt, hogy az hozzájárult Anzel halálához. Végül az első Micika eltűnik, hiszen egy ilyen világban nincs helye az igazi szerelemnek.