Igazi örökzöld! Mennyi nagy alkotót megihletett Petőfi alapműve, a magyar lélek költészetté nemesedett virága. Kukorica Jancsiból János vitéz válik. Mert bátor, mert hűséges, mert szeret. Ezt az élményt minden férfi megélte, az örök nő, Iluska ártatlan és védtelen szerelme pedig minden kegyetlen világon át magához vonzza szerelmét. Éteri, tündéri csodavilág, Kacsóh Pongrác csodás dallamaival.

Az előadás rendezője, és a Francia király szerepében színpadra lépő: Balázs Péter

Bár nem feltétlen szorul indoklásra, nemzeti klasszikusunk színpadra állításának miértje, azért megkérdezném hogyan jött a János vitéz bemutatásának gondolata?
Immár hagyománnyá vált színházunkban, hogy minden évben műsorra tűzünk egy operettet. Az első évben volt a Zsuzsi kisasszony, a második évadban a Csókos asszony, tavaly pedig a Leányvásár. Így arra gondoltam, hogy mivel ezek a darabok egyre igényesebb zenei világgal bírtak, az operettet talán felválthatná egy daljáték. Kacsóh Ponrácz műve rendkívül invenciózus és jó muzsika, amely helyenként már-már operai mélységű és súlyú. És bár Kacsóh nem az eredeti Petőfi művet zenésítette meg, hanem az abból készült átiratot, az előadás így is hatalmas sikert aratott 1904-ben, az ősbemutatón. A sikerhez nagy részben Fedák Sári személye is hozzájárult, hiszen volt bátorságuk rá osztani a címszerepet. Ezt, az akkoriban semmiképpen sem megszokott szereposztást, annyira elfogadta a színházba járó közönség, hogy egy rendkívüli sikerszéria indult el az előadásból és a Király Színház után, az ország egyéb színházaiban is sorra műsorra tűzték a darabot. A Bakonyi Károly által írt színpadi változat első része népszínműre emlékeztet, és a magyar nemzeti érzést erősíti, a második része, egy persziflázsa a francia udvarnak, a harmadik pedig tulajdonképpen egy melodráma. Heltai Jenő írt kiváló dalszövegeket, verseket a műhöz. Bár, érdekes tudni, hogy maga Heltai nemigen hitt a darab sikerében, a jogdíjáról is lemondott, és csupán egy jelképes összeget kért a verseiért, amit aztán később, a darab óriási sikerszériáját látva, minden bizonnyal meg is bánhatott.
Mindezek mellett a mű színpadra állítása mellett szólt az is, hogy adott volt egy kiváló János vitézünk, Bot Gábor személyében, aki fiatalságában és kedvességében tökéletesen magában hordozza Kukorica Jancsit. És emellett a társulat többi kiváló muzikalitású tagja, Kertész Marcella, Barabás Botond, Lugosi Claudia és a többiek, valamint a vendégként érkezett Iluskánk, Geszthy Veronika is hozzájárult ahhoz, hogy megfogalmazódjon a színpadra állítás gondolata. Tehát rendkívül sok indíttatása van, annak, hogy most műsorra tűzzük ezt a történetet.