Ha a parlament elsötétül ülés közben, hívják a gondnokot. Az ország működésképtelenné válna, ha nem lennének emberek, akik néha lendítenek rajtunk, ha valamivel magunkra maradunk. A gondnok segít. És neki is segítenek fizetéssel, jutatással, hogy legyen köztünk, sose menjen messzire. Fontos ember. Ha ott van, amikor kell. Erre születni kell. De mindannyian képesek vagyunk rá, ha tudjuk, hogy mit, kinek és mennyiért. Létezik azonban egy nagyon furcsa munkaadó, aki nem vár el semmit cserébe a felajánlott munkáért és létezik egy alak, akinek nem igazán felelnek meg a munkák. Természetesen nem vele van a baj, egyszerűen csak nem találkozott még a megfelelő munkakörrel. Mindenesetre se lakása, se papírja, még neve sincsen. A másik meg – a munkaadó – fura, nem vár el semmit, még csak a munkát sem kell elvégezni. Neve van, de olyan, mintha ő maga nem létezne. És van egy harmadik alak, aki szereti tisztázni, hogy ki-mit-miért és mennyiért. Ővé a ház és az ő bátyja ez a fura alak. Neki is van neve és nem örül az új fejleménynek. A névtelen senkinek egyszer csak két munkaadó közül kell választania. Az egyik nem kér semmit, de semmit. A másik a földig alázza és elhalmozza feladattal. A dilemma súlyos, de végül sikerül dönteni.