Augusztus 30-án 16 óra Műemlék Rakétabázis

Apám Kakasa – Lackfi János gyermekversei
valamint
Lovasi és a véletlen – zenés irodalmi est

Lovasi András énekli Lackfi János verseit Heidl György megzenésítésében

Vendég: Ferenczy György

Költői est, zenés irodalmi est – új műfaj a Bázison. Az első részben a Zsámbékon élő költő legújabb nagysikerű gyermekeknek szóló kötetéből mutatunk be részleteket, majd csatlakoznak a zenészek is.
Az ismert rockzenész, dalszerző, énekes: Lovasi András, kortársának, a franciás műveltségű, sokoldalú költőnek, műfordítónak, Lackfi Jánosnak a verseit énekli Heidl György zeneszerző (eszmetörténész, egyetemi oktató) dallamaival. A kortárs költő és két nemzedéktársa „füstös-merengős, itt-ott egészen amerikai ízű, helyenként jazzel bolondított” produkciót hozott létre (Pesti Műsor), amely a mai középgeneráció keserű-irónikus, de nem reményvesztett világszemléletében fogant. A koncertműsor a lemezhez képest újdonságokkal is szolgál, hiszen a „Lovasi és a Véletlen” valódi „szupergroup”. Lovasi András most „csak” énekel, Heidl György akusztikus és elektronikus gitáron játszik, a zongoránál az After Crying-alapító, ma már főként akusztikus zenét komponáló és előadó Vedres Csaba ül, gitáron közreműködik az egyébként virtuóz hegedűsként ismert Szabó Attila, a Csík Zenekar egyik prímása, az alapokat pedig két fiatal tehetség biztosítja, Drapos Gergely basszusgitáros és Gáspár Gergely dobos. A műsor kiegészül Lovasi András, Vedres Csaba dalaival, valamint Heidl Györgynek lemezen még nem hallható szerzeményeivel.
Lovasi András tollából: „Ezen az albumon nem vagyok szerző, nem játszom semmilyen hangszeren, nem nagyon ordítozom, tehát semmi olyat nem csinálok, amit a Kispál és a Borz zenekarban. Sokan, akiknek mutattuk a felvételeket, nem hitték el, hogy én énekelek. Ennek örülök. Régi vágyam volt, hogy csak amolyan szócsőként elmondjam más gondolatait. …. Van a Gyuri barátom, akivel valamikor szomszédágyasok voltunk a hadseregben, és mindig beleettem a kajájába, és egy Tarack nevű zenekarba beválogattak minket, hogy képviseljük művészi szpartakiádokon a pécsi tüzérezredet. Aztán a helyi helyőrségi otthonban játszottunk mindenféle slágereket, báli zenét, még néha lakodalmakat is. Cserébe minden hétvégén kinn voltunk. … Szép sötét 80-as évek közepe volt, egyszerre reménytelen és bután tompa, de már semmi se annyira félelmetes, hogy ne lehessen vicces. Aztán leszereltünk, egyetem, nekem jött a Kispál, Gyuriból meg főleg egyházatyákat fordító filosz lett. Aztán pár éve újra elkezdett sokat gitározni, ötletek, dalvázlatok születtek, amikhez Lackfi-verseskötetekből talált szövegeket. Mivel nem dalol olyan „szépen” mint én, megkért, énekeljem fel ezeket a szobájában. Remélem, Önöknek legalább annyi örömet okoznak majd ezek a dalok , mint amennyit nekünk az elkészítésük jelentett..”
Reméljük örömteli délután lesz, azokanak, akik szintén valamikor a 80-as években cseperedtek, aztán jólesett hallgatniuk a Kispál és a Borzot és most magukkal hozhatják gyerekeiket is verseket hallgatni, meg zenét.
De minden más korosztályt is vár a Bázis!