Arany János: A nagyidai cigányok című műve a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany lenyűgöző, felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát a helyi cigányságra bízzák , hogy őrizzék, védjék míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek.Csóri vajda azonban túljár mind a magyar mind a labancok eszén, s megteremti „Cigányországot”. Vagy mégsem?
Kiderül ez Gál Tamás legújabb feldolgozásából. A fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. A dalok eredeti cigány nyelven illetve magyarul hangzanak el.
Elmesélő: Gál Tamás
Zene: Bodonyi András
Zenész: Mester András

Időtartam: 70 perc

Korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető!

Recenzió:

Ha egy színházi kvízjáték kérdése lenne, hogy ki az összekötő kapocs Jevgenyij Griskovec, Tóth László, Arany János és Petőfi Sándor között, nagy tételben fogadnék, hogy senki nem tudná a helyes választ.
Gál Tamás szlovákiai, magyar színész a megfejtés. Pozsonyban szerzett diplomát, Komáromban és Kassán volt társulati tag, most szabadúszó. Ebben a minőségében adta elő a fent említett szerzők műveit a Szkénében. Elsőként Griskovec: Hogyan ettem kutyát? c. monodrámáját láthattuk Czajlik József rendezésében. A szerző pár évvel ezelőtt a Trafóban maga adta elő tipikus orosz humorral és öniróniával átitatott darabját, így érdekes lehet az összehasonlítás. Már a két előadás közötti időkülönbség is feltűnő, (Griskovec szavait tolmács fordította) míg az orosz előadó a darab mulatságos részeire helyezte a hangsúlyt, addig Gál Tamás interpretációja mélyebben érintette meg a befogadót.
A következő est: Jöttünk külhonból mind a ketten címet visel, itt Tóth László költő verseit Lakatos Róbert kitűnő brácsaművész társaként szólaltatta meg Gál Tamás, aki gitározott is. A költeményekhez a két művész szerzett zenét, és ez a muzsika tökéletesen illeszkedett a versek színeihez, hangulatához, kiemelve azok gondolatiságát.
A harmadik és negyedik produkció kissé eltér a korábbiaktól, lévén gyerekelőadás. Arany János: A nagyidai cigányok ill. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című művei láthatók. Gál Tamás énje itt bújik csak elő igazán. Félelmetes empátiával, fantasztikus improvizációs készséggel varázsolja el a közönséget, a gyerekeket nemes egyszerűséggel vonja be a közös játékba. Arany és Petőfi szövege mellett néhol becsempészi a sajátját is, de ezt a magával ragadó előadások alatt észre sem vesszük. A produkciók a gyerekeket gondolkodásra késztetve játékosan úgy kerültek színre, hogy a történetekben szereplő alakok szinte megjelennek előttünk a színpadon. Tamás itt is gitározik, Bodonyi András hegedűs, aktív játszótársként járul hozzá a lenyűgöző produkciók sikeréhez. A felnőtt közönség külön is hálás lehet, hiszen az előadásokat átszövő báj és humor mellett újra gyermeknek érezheti magát.
A produkciókból humánum, alázat, tehetség árad, és aki valamelyik részese lehetett hamisítatlan színházi élménnyel gazdagodott.
Köszönet a Szkéné vezetőségének Tana- Kovács Ágnesnek és Regős Jánosnak, hogy befogadta e négy kitűnő előadást, melyek közül a két gyerekdarab ősztől ismét műsorra kerül.
Talán, ha bármelyik produkció más színházak látószögébe is bekerülne még többen lehetnének Gál Tamás művészetének csodálói.

Gaál Tamás

P.S.: higgyék el nem a "dupla druszaság" (egy betű ide vagy oda nem számít) tett elfogulttá!

Beszélgetés Gál Tamás színművésszel.

A nagyidai cigányok a 6. Gyermekszínházi Szemlén.