Sűrű erdő közepében gazból gyütt boszorkány őriz ódon tölgyfába zárott három tündérleányt. Mesénk arról beszél, hogy éretlenke, de jó lelkületű királyi fiú mint szabadítja meg ezeket, mint veszejt el közülük kettőt, s mint szeret meg egyet halálosan. De kettejük boldogságára várni kell türelmesen: hiszen a gazból gyütt boszorkányt sem kell félteni! Ámító fondorlatossággal széjjel szakítja az egymásnak teremtetteket, a tündérleányt több ízben elveszejti, s haj, mi kegyetlenségeket nem mível! De, hogy a szép, szelíd, tartózkodó, s kezdetekben erőtlen tündérleány mint kap erőre, s az éretlenke királyi fiúból mint válik igaz, nyitott szemekkel élő királyi személy, s hogy kettejük fényes szerelme legyőzi- e a sötét fondorlatokat, azt csak azok láthatják, kik megtekintik előadásunkat.