Színházak
Szín-Tár Fesztivál
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
Federico García LorcaVérnász
- AnyaZsigmond Emőke
- MenyasszonyBach Kata
- AnyósSzabó Erika
- CselédasszonySzabó Erika
- SzomszédasszonySzabó Erika
- HalálSzabó Erika
- Leonardo feleségeMészáros Blanka
- LeonardoZoltán Áron
- VőlegényCsapó Attila
- A menyasszony apjaJanka Barnabás
- HoldTóth András
- I. FavágóVecsei H. Miklós
- II. FavágóTóth János
- III. FavágóJanka Barnabás
- rendezőHorváth Csaba
- osztályvezető tanárMarton LászlóHegedűs D. GézaForgács Péter
- fordítóIllyés Gyula
- dalszerzőNagy Norbert
- rendezőasszisztensCzirák Dániel
A Vérnász drámai ballada, balladás tragédia. Elsősorban nem a népies stilizálás a jellemző rá; reális történet bontakozik ki. A szerző a merev feudális megkötöttségekből, az ezeken alapuló normarendszerből merít. E rendben különösen korlátozott a nők élete, a házasság "egy férfi, néhány gyerek, s egy vastag fal közted, s a többi ember közt". Ettől szenvednek, ez ellen próbálnak lázadni, ebbe törődnek bele Lorca nőalakjai. A férfiak sorsa sem sokkal kötetlenebb, a "becsület" fogalma számukra is megkövesedett, a vérbosszú kötelesség és dicsőség is egyben.
Lorca egyszerű embereket, parasztokat jelenít meg, s az ősit, a primitívet egyesíti a modernnel. A dráma vezérmotívuma a halál és az a titokzatosság, ami az életet és a halált, a férfi és a nő kapcsolatát átjárja. A titokzatosság mögött a teljesen ki nem ismerhető végzet áll, amely determinálja az ember sorsát, s emiatt az ember nem tehet mást, mint hogy követi a végzetet, "a vér útját", akkor is, ha az egy nő, s akkor is, ha egy vetélytárs férfi képében jelenik meg. Akkor is, ha a nász itatódik át vérrel, s teszi jövőtlenné a túlélők sorsát.
Lorca tudomásul veszi a hagyományok erejét, ismeri és érti a duendét, méltóképpen elsiratja az áldozatokat, de érzékelteti, hogy ennek nem így kellett volna történnie.
2013. 10. 18.
Jegyvásárlás