Az előadás Friedrich Dürrenmatt 1950-ben, huszonkilenc évesen megírt „történelmietlen történelmi komédiája” alapján készül, mely Romulus Augustus, az utolsó nyugatrómai császár hatalomvesztését és egy hanyatló birodalom végnapját dolgozza fel. A produkció rendezője Bocsárdi László, kétszeres UNITER- és Jászai-díjas színházi alkotó, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója.

„Mindig öröm, amikor Bocsárdi Lászlót látjuk vendégül. Személyében nemcsak egy nagyon jelentős színházi mester érkezik hozzánk, immár harmadízben, hanem a társulatunk barátja, és visszatérő vendégtrénere is egyben. Ezt a kifejezést pedig nem véletlenül használom: Bocsárdi László munkamódszerével hat évvel ezelőtt találkozhatott először a Harag György Társulat. Egy olyan markáns rendezői formanyelvről beszélünk, amely nemcsak egy-egy fontos produkció létrehozása szempontjából jelentett fejlődést a társulatunknak, de a művészeink számára a hosszútávú művészi építkezést is szolgálja, új stílust, új formanyelvet vezetett be és mélyített el az évek során. Ezáltal elmondhatjuk, a Harag György Társulat színészei mára eggyel több nyelvet beszélnek, a szó esztétikai értelmében. Mélyebb, sokoldalúbb, erősebb lett általa és stábja által a csapatunk. Hogy ennek a szakma által nagyra értékelt és a közönségünk által is szeretett előadások lettek az eredményei eddig, az még nagyobb öröm, az a tény pedig már csak hab a tortán, hogy úgy érezhettük, időről időre szívesen tér vissza hozzánk egy ilyen jelentős alkotó. A hármas szám amolyan népmesei, bűvös számjegy, és azt hiszem, ez a közös munkafolyamatainkra is igaz. A mostani előadás az eddigiekhez képest is kiérleltebb, mély gondolatokat közvetítő, fontos üzeneteket hordozó alkotássá érett, amely az eddigi, mégoly magvas és komolyra hangolt komédiák után új távlatot is nyit. Ezzel az előadással az eddigiekhez képest is sokkal inkább saját korunkról, saját korunknak beszélhetünk, egy kiváló rendező, általunk is egyre folyékonyabban beszélt, saját nyelvén.” – mondja Bessenyei Gedő István, a társulat művészeti igazgatója.

A német kultúra a német színház számára rendkívül fontos az a kultúrafelfogás, aminek alapját az erkölcs képezi. Dürrenmattnál is árnyaltan tettenérhető ez, hogy a világ erkölcstelenségét leplezi le, a II. világháború élményeit feldolgozva – azaz egy szélsőségesen agresszív, tömegeket manipuláló birodalom kegyetlenségei kapcsán fogalmazza meg, hogy nem erkölcsös védeni egy romlott társadalmat.

„Az író tragikomikus látomásban, provokatív eszközökkel beszél erről. A világ sorsával foglalkozik, miközben megfogalmazza: sem a múlt, sem a jövő nincs a kezünk ügyében, csak a jelen. Annyit tehetünk, amennyit a jelen megenged számunkra, de ez még kevésbé mentesít a felelősség alól. Dürrenmatt időtlen darabot írt, amelyben összekeveri az ókort az akkori, 1940-es 1950-es évek jelenkorával, amelyben történelmi figurák jelennek meg, de őket a művészi mondanivaló összefüggésében kezeli - tehát nem kérhetünk számon rajta történelmi összefüggeseket. Látomásában a világháború traumáját egy újabb világégés veszélyének iszonyata teszi kozmikussá. Az európai kultúra alapértékei eltűnésének előérzete a darabot, sajnos, élesen maivá hangolja. Amikor a társadalom minden szempontból olyan krízishelyzetben van, mint ma, az egyén erkölcsi felelőssége nem lehet többé kérdés – mondja Bocsárdi László.”

Az előadás szereplői: Nagy Csongor Zsolt, Moldován Blanka, Budizsa Evelyn, Bodea Gál Tibor, Bocsárdi Magor m.v., Rappert-Vencz Gábor, Gaál Gyula, Szabó János Szilárd, Kovács Nikolett, Rappert-Vencz Stella, Orbán Zsolt, Diószegi Attila, Kovács Éva, Méhes Kati, Poszet Nándor, Frumen Gergő, Varga Sándor és Zákány Mihály.

Az előadás különleges látványvilága Bartha József (m.v.) UNITER-díjas díszlettervező és Cs. Kiss Zsuzsa (m.v.) jelmeztervező munkája során alakult ki. A produkció zeneszerzője Bocsárdi Magor, light-designere Bányai Tamás (m.v.), rendezőasszisztense Szabó Franciska, ügyelője Varga Katalin, súgója Kófity Annamária volt.

A szeptember 17-i bemutatóra, illetve a 18-án tartott előadásokra az Ács Alajos, a 18-án és 19-én játszott előadásokra pedig Nyiredi Piroska bérletek is érvényesek, ám az előadáslátogatás a járványügyi előírások miatt előzetes telefonos egyeztetés alapján történhet. Amennyiben ez eddig nem történt meg, hívja a 0261-712-106-os vagy a 0736-625-907-es hétköznaponként 10 és 17 óraközött.

Figyelem! A helyek elfoglalása érkezési sorrendben történik!