Nem elég a borostyán és a babér. Nem elég halhatatlannak, hallhatónak is kell lenni.
Borostyán-est - a költő színháza - vendégünk: Lackfi János
2008. február 14-én, csütörtök este fél 8-kor ismét Borostyán-est - a költő színháza. Balla Zsófia vendége ezúttal: Lackfi János
BOROSTYÁN-ESTEK
A költő színháza
A Stúdió "K" és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye.
A sorozatot az Élet és Irodalom című hetilap támogatja
2008. FEBRUÁR 14-ÉN ESTE ½ 8-KOR VENDÉGÜNK:
LACKFI JÁNOS
„Bennem vív meg a kicsi a naggyal,
Egyszerre győz, veszt mindegyik,
Sántít Jákob, biceg az angyal,
Az est, ha úr, csak reggelig.”
(Nincs más út)
Lackfi János költő, műfordító 1971-ben született Budapesten. Első publikációja 1987-ben jelent meg (ekkor a Táncsics Mihály Gimnázium diákja). Első verseskötete 1992-ben, a Kézirat kiadónál jelent meg Magam címmel. Az ELTE BTK magyar-francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat szerkesztője. Zsámbékon él, öt gyermek apja. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa, Vörös István mellett a Kreatív Írás Program egyik vezető oktatója. Tizenhét műfordításkötete, négy gyermekkönyve és három prózai munkája látott napvilágot. Kedvelt költői Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor. Munkásságát József Attila-, Illyés Gyula-, Déry Tibor- és Salvatore Quasimodo-Díjjal jutalmazták.
További verseskötetei:
Hosszú öltésekkel (Tevan, 1995)
Illesztékek (Tevan, 1998)
Öt seb (Belvárosi Kiadó, 2000)
Elképzelhető (Nagyvilág, 2001)
Hófogók (Ister, 2003)
Hőveszteség (Palatinus, 2005)
Mi a formai virtuozitás szerepe a költészetben?
Minek a fedőneve az irónia?
Kicsoda Isten a versben? Lehet-e ürügy az istenhit?
Tud-e a költészet a test leírásán túl egy nő valódi szerelmi életrajzáról tudósítani?
Miért tereli tévútra a mélyebb tanulság kimondását a játékosság?
Mi a posztmodern szemlélet szemérmessége?
Miért menekül a prüdéria obszcenitásba?
Hogyan egyesül a lényeg kimondásának igénye és az erős rejtőzködési ösztön?
Igent mondhatunk-e a világra ha tudjuk, hogy a pusztítás is hozzá tartozik?
Gyengíti-e a vers erejét a költői képek halmozása?
Lehetséges-e nagy költészet katarzis nélkül?
Van-e a szerepjátszásnak erkölcsi határa?
Eddigi vendégeink (2005-től):
Lator László, Székely Magda,
Gergely Ágnes, Somlyó György,
Takács Zsuzsa, Rába György,
Lengyel Balázs, Várady Szabolcs,
Kántor Péter, Tóth Krisztina,
Nádasdy Ádám, Halasi Zoltán,
Cselényi Béla, Térey János,
Kemény István, Borbély Szilárd,
Szabó T. Anna, Szijj Ferenc
A költő színháza
A Stúdió "K" és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye.
A sorozatot az Élet és Irodalom című hetilap támogatja
2008. FEBRUÁR 14-ÉN ESTE ½ 8-KOR VENDÉGÜNK:
LACKFI JÁNOS
„Bennem vív meg a kicsi a naggyal,
Egyszerre győz, veszt mindegyik,
Sántít Jákob, biceg az angyal,
Az est, ha úr, csak reggelig.”
(Nincs más út)
Lackfi János költő, műfordító 1971-ben született Budapesten. Első publikációja 1987-ben jelent meg (ekkor a Táncsics Mihály Gimnázium diákja). Első verseskötete 1992-ben, a Kézirat kiadónál jelent meg Magam címmel. Az ELTE BTK magyar-francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat szerkesztője. Zsámbékon él, öt gyermek apja. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa, Vörös István mellett a Kreatív Írás Program egyik vezető oktatója. Tizenhét műfordításkötete, négy gyermekkönyve és három prózai munkája látott napvilágot. Kedvelt költői Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor. Munkásságát József Attila-, Illyés Gyula-, Déry Tibor- és Salvatore Quasimodo-Díjjal jutalmazták.
További verseskötetei:
Hosszú öltésekkel (Tevan, 1995)
Illesztékek (Tevan, 1998)
Öt seb (Belvárosi Kiadó, 2000)
Elképzelhető (Nagyvilág, 2001)
Hófogók (Ister, 2003)
Hőveszteség (Palatinus, 2005)
Mi a formai virtuozitás szerepe a költészetben?
Minek a fedőneve az irónia?
Kicsoda Isten a versben? Lehet-e ürügy az istenhit?
Tud-e a költészet a test leírásán túl egy nő valódi szerelmi életrajzáról tudósítani?
Miért tereli tévútra a mélyebb tanulság kimondását a játékosság?
Mi a posztmodern szemlélet szemérmessége?
Miért menekül a prüdéria obszcenitásba?
Hogyan egyesül a lényeg kimondásának igénye és az erős rejtőzködési ösztön?
Igent mondhatunk-e a világra ha tudjuk, hogy a pusztítás is hozzá tartozik?
Gyengíti-e a vers erejét a költői képek halmozása?
Lehetséges-e nagy költészet katarzis nélkül?
Van-e a szerepjátszásnak erkölcsi határa?
Eddigi vendégeink (2005-től):
Lator László, Székely Magda,
Gergely Ágnes, Somlyó György,
Takács Zsuzsa, Rába György,
Lengyel Balázs, Várady Szabolcs,
Kántor Péter, Tóth Krisztina,
Nádasdy Ádám, Halasi Zoltán,
Cselényi Béla, Térey János,
Kemény István, Borbély Szilárd,
Szabó T. Anna, Szijj Ferenc