Nem elég a borostyán és a babér. Nem elég halhatatlannak, hallhatónak is kell lenni.
Borostyán-est - a költő színháza - Balla Zsófia vendége: Vörös István
2008. március 13-án, csütörtök este fél 8-kor ismét Borostyán-est - a költő színháza. Balla Zsófia vendége ezúttal: Vörös István
BOROSTYÁN-ESTEK
A költő színháza
A Stúdió "K" és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye.
A sorozatot az Élet és Irodalom című hetilap támogatja
2008. MÁRCIUS 13-ÁN ESTE ½ 8-KOR VENDÉGÜNK:
VÖRÖS ISTVÁN
"leszállok egy festmény
színei közé,
és puszta földön halok napokig,
míg kitalálok onnan.
Mert süppedős a vászon alatt
rejlő idő,
és átfúj rajta vlami nyugalom.”
(Falusi levegőn, VI.)
VÖRÖS ISTVÁN 1964-ben született Budapesten. Prózát, verset, színművet, kritikát, tanulmányt és fordítást egyaránt publikál. 1992-ben végezett az ELTE BTK magyar-cseh szakán. Első kötete, Só, kenyér címmel 1988-ban jelent meg.
1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje, 1998-tól adjunktusa, 2004-től a Cseh tanszék vezetője, 2005-től docens. 2004-ben indítja el az első magyarországi egyetemi Kreatív írás programot Lackfi Jánossal.
19 kötete látott eddig napvilágot. Hét színdarabját játszották. 21 díjat és ösztöndíjat nyert el eddig, köztük a Déry Tibor- és a József Attila-díjat,
Fontosabb kötetek:
A közbülső ítélet (versek) 1993.
A Kafka-paradigma (esszék, - Kemény Istvánnal közösen) 1993.
Amit az alvó nem lát (versek) 1994.
A csodaöreg (versek) 1996.
A fatelepítőknél (novellák) 1998.
A szelídekre várva (válogatott és új versek) 1999.
A darázs tanításai (versek) 2000.
Lakatlan szigetek már nincsenek (kritikák) 2001.
A kéz öt ujja (novellák) 2001.
A Vécsey utcai évkönyvből (versek) 2002.
Heidegger, a postahivatalnok (verses regény) 2003.
A hajnali tolvaj (verses meselabirintus) 2004.
Gregorián az erdőn (versek) 2005.
Švejk gyóntatója (novellák) 2007.
Mi a formai virtuozitás szerepe a költészetben?
Minek a fedőneve az irónia?
Kicsoda Isten a versben? Lehet-e ürügy az istenhit?
Tud-e a költészet a test leírásán túl egy nő valódi szerelmi életrajzáról tudósítani?
Miért tereli tévútra a mélyebb tanulság kimondását a játékosság?
Mi a posztmodern szemlélet szemérmessége?
Miért menekül a prüdéria obszcenitásba?
Hogyan egyesül a lényeg kimondásának igénye és az erős rejtőzködési ösztön?
Igent mondhatunk-e a világra ha tudjuk, hogy a pusztítás is hozzá tartozik?
Gyengíti-e a vers erejét a költői képek halmozása?
Lehetséges-e nagy költészet katarzis nélkül?
Van-e a szerepjátszásnak erkölcsi határa?
Eddigi vendégeink (2005-től):
Lator László, Székely Magda,
Gergely Ágnes, Somlyó György,
Takács Zsuzsa, Rába György,
Lengyel Balázs, Várady Szabolcs,
Kántor Péter, Tóth Krisztina,
Nádasdy Ádám, Halasi Zoltán,
Cselényi Béla, Térey János,
Kemény István, Borbély Szilárd,
Szabó T. Anna, Szijj Ferenc,
Lackfi János
A költő színháza
A Stúdió "K" és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye.
A sorozatot az Élet és Irodalom című hetilap támogatja
2008. MÁRCIUS 13-ÁN ESTE ½ 8-KOR VENDÉGÜNK:
VÖRÖS ISTVÁN
"leszállok egy festmény
színei közé,
és puszta földön halok napokig,
míg kitalálok onnan.
Mert süppedős a vászon alatt
rejlő idő,
és átfúj rajta vlami nyugalom.”
(Falusi levegőn, VI.)
VÖRÖS ISTVÁN 1964-ben született Budapesten. Prózát, verset, színművet, kritikát, tanulmányt és fordítást egyaránt publikál. 1992-ben végezett az ELTE BTK magyar-cseh szakán. Első kötete, Só, kenyér címmel 1988-ban jelent meg.
1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje, 1998-tól adjunktusa, 2004-től a Cseh tanszék vezetője, 2005-től docens. 2004-ben indítja el az első magyarországi egyetemi Kreatív írás programot Lackfi Jánossal.
19 kötete látott eddig napvilágot. Hét színdarabját játszották. 21 díjat és ösztöndíjat nyert el eddig, köztük a Déry Tibor- és a József Attila-díjat,
Fontosabb kötetek:
A közbülső ítélet (versek) 1993.
A Kafka-paradigma (esszék, - Kemény Istvánnal közösen) 1993.
Amit az alvó nem lát (versek) 1994.
A csodaöreg (versek) 1996.
A fatelepítőknél (novellák) 1998.
A szelídekre várva (válogatott és új versek) 1999.
A darázs tanításai (versek) 2000.
Lakatlan szigetek már nincsenek (kritikák) 2001.
A kéz öt ujja (novellák) 2001.
A Vécsey utcai évkönyvből (versek) 2002.
Heidegger, a postahivatalnok (verses regény) 2003.
A hajnali tolvaj (verses meselabirintus) 2004.
Gregorián az erdőn (versek) 2005.
Švejk gyóntatója (novellák) 2007.
Mi a formai virtuozitás szerepe a költészetben?
Minek a fedőneve az irónia?
Kicsoda Isten a versben? Lehet-e ürügy az istenhit?
Tud-e a költészet a test leírásán túl egy nő valódi szerelmi életrajzáról tudósítani?
Miért tereli tévútra a mélyebb tanulság kimondását a játékosság?
Mi a posztmodern szemlélet szemérmessége?
Miért menekül a prüdéria obszcenitásba?
Hogyan egyesül a lényeg kimondásának igénye és az erős rejtőzködési ösztön?
Igent mondhatunk-e a világra ha tudjuk, hogy a pusztítás is hozzá tartozik?
Gyengíti-e a vers erejét a költői képek halmozása?
Lehetséges-e nagy költészet katarzis nélkül?
Van-e a szerepjátszásnak erkölcsi határa?
Eddigi vendégeink (2005-től):
Lator László, Székely Magda,
Gergely Ágnes, Somlyó György,
Takács Zsuzsa, Rába György,
Lengyel Balázs, Várady Szabolcs,
Kántor Péter, Tóth Krisztina,
Nádasdy Ádám, Halasi Zoltán,
Cselényi Béla, Térey János,
Kemény István, Borbély Szilárd,
Szabó T. Anna, Szijj Ferenc,
Lackfi János