Ajvár szerdán - Spiró György a változó határokról - Film: Zselimir Zsilnik: Márványsegg
avagy "Mindig a másik a Balkán"
filmek és beszélgetések a Balkánról
Az est vendége: Spiró György
Ajvár szerdán
filmek és beszélgetések a Balkánról
öt egymást követő szerdán szeptember 24-től október 22-ig
a filmvetítések este 6-tól, a beszélgetések este 8-tól kezdődnek
A belépés ingyenes!
Sokat emlegetjük a Balkánt, de keveset tudunk róla. Azoknak állítottuk össze ezt a sorozatot, akik szeretnék jobban megismerni a Balkán múltját és jelenét.
október 1. szerda este 6-tól:
Az est vendége: Spiró György
Film: Márványsegg
(Dupe od mramora, szerb háborús dráma, 1995, 86 perc)
Főszereplők: Aleksandar Brujic, Vjeran Miladinovic, Milja Milenkovic, Nenad Milenkovic Nenad Rackovic. Rendező: Želimir Žilnik
A vajdasági Želimir Žilnik rendezte Márványsegg a jugoszláv film legjobb hagyományait hozza vissza, a hajdanvolt fekete filmét, amely még tudta, hogy a legfájdalmasabb, legkeserűbb tárgyhoz is lehet szatirikusan, humorosan közeledni, és egy kis abszurd még nem puhítja fel a kemény tényeket. A dokumentarista eszközökkel készült, low budget alkotás az egyik leghitelesebb film a háborúról, a népirtás okairól. Két belgrádi transzvesztita prostituáltról szól, akikhez beköltöznek háborúból visszatért egykori barátaik. A nemi identitások tökéletes eltorzulásáról van szó: a frontról visszatért nő többé nem nő, hanem parancsnok, az otthonmaradt háziasszonyok tökéletesen aszexuálisak, a férfiak nem férfiak, mert a szexualitásukat csak az erőszakban tudják kiélni, egyedül a két transzvesztita viselkedik és érez a szó klasszikus értelmében nőként: gyengédek, ápoltak, élvezik a szexet, gondoskodók, családra, gyerekre vágynak.
Amiről beszélgetünk...
Kik azok a siptárok?
Mi van, ha féloldalasra sikerül a globalizáció, és a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés egyáltalán nem tompítja a kulturális ellentéteket?
Ha a legerősebb nemzetállamok nacionalista módon viselkednek, akkor mi lehet erre a gyöngébb nemzetállamok válasza, ha nem a fokozott önvédelem?
Vendégünk Spiró György író, műfordító, irodalomtörténész, aki szerb-horvát szakon végzett az ELTE-n, számos délszláv irodalmi művet fordított, Miroslav Krležáról monográfiát is írt:
„1965 és 1969 között sokat voltam Jugoszláviában, aztán később is párszor. Barátaim még a hatvanas években emigráltak... Én pedig elolvastam a délszláv irodalmakat. Valamennyire ismerem a balkáni mentalitást, és a törzsi társadalmat, amelyből ott még jó sok maradt – nálunk is egyre több. Írtam is egy darabot a délszláv háborúról (Dobardan), nem sokáig ment a Vígszínház Padlásán. Meg van egy novellám a siptárokról...”
„Nem tekintettük kisebbségi íróknak magunkat, nem hordtuk homlokunkon ezt a pecsétet, kisebbségi sorsunk bús pecsétjét… a jugoszláv vonatkozások számunkra mégis csak csupán pallók, amelyeken mi szabadon közlekedünk.”
(Tolnai Ottó: Költő disznózsírból)
Mi az az ajvár? Lehet húsokhoz, például csevapcsicsához enni mártásnak, kenyérre is lehet kenni. Sült paprikának muszáj lenni benne, de hogy ezen kívül milyen más zöldségek és fűszerek kerülnek bele, azzal kapcsolatban végtelen a variációk száma. Az ajvár mindig más, de mindenütt eszik a Balkánon. Szerdánként a Stúdió K Színházban is ezt ehetik azok, akik eljönnek este 6-tól megnézni egy Balkán-témájú filmet és este 8-tól részt venni egy beszélgetésen a Balkánt közelebbről ismerő vendégünkkel. A belépés ingyenes, a beszélgetés előtt és után balkáni zene szól, és a Vajdaságból hozott, eredeti, házilag készült ajvárral megkent kenyeret lehet enni a büfében.
Mi az a Balkán? Lépten-nyomon használjuk ezt a szót. Nagyon jó és nagyon rossz dolgokat is kötünk hozzá. Talán túl könnyen mondjuk ki: Balkán, balkáni. Nem is gondolunk bele, mit is jelent valójában. A Stúdió K Színház következő produkciója (Skalpoljuk meg szegény Józsit!, bemutató: október 30.) Tolnai Ottó művei nyomán készül. Tolnai írói világában fontos elem a balkáni létezés, és ha már a társulat ezzel foglalkozik a próbafolyamat során, igyekszünk bevonni a közönséget is a közös gondolkodásba.
Mi ez a sorozat? Sokat beszélünk a Balkánról, de keveset tudunk róla. Próbáljunk meg együtt túllépni a közhelyeken! Olyan régi és új filmeket válogattunk össze és olyan embereket hívtunk meg, amelyek és akik a segítségünkre lehetnek ebben. A kötetlen beszélgetéseken bárki szabadon közbekérdezhet, az aznap esti filmről is szó lesz, de nemcsak arról.
filmek és beszélgetések a Balkánról
öt egymást követő szerdán szeptember 24-től október 22-ig
a filmvetítések este 6-tól, a beszélgetések este 8-tól kezdődnek
A belépés ingyenes!
Sokat emlegetjük a Balkánt, de keveset tudunk róla. Azoknak állítottuk össze ezt a sorozatot, akik szeretnék jobban megismerni a Balkán múltját és jelenét.
október 1. szerda este 6-tól:
Az est vendége: Spiró György
Film: Márványsegg
(Dupe od mramora, szerb háborús dráma, 1995, 86 perc)
Főszereplők: Aleksandar Brujic, Vjeran Miladinovic, Milja Milenkovic, Nenad Milenkovic Nenad Rackovic. Rendező: Želimir Žilnik
A vajdasági Želimir Žilnik rendezte Márványsegg a jugoszláv film legjobb hagyományait hozza vissza, a hajdanvolt fekete filmét, amely még tudta, hogy a legfájdalmasabb, legkeserűbb tárgyhoz is lehet szatirikusan, humorosan közeledni, és egy kis abszurd még nem puhítja fel a kemény tényeket. A dokumentarista eszközökkel készült, low budget alkotás az egyik leghitelesebb film a háborúról, a népirtás okairól. Két belgrádi transzvesztita prostituáltról szól, akikhez beköltöznek háborúból visszatért egykori barátaik. A nemi identitások tökéletes eltorzulásáról van szó: a frontról visszatért nő többé nem nő, hanem parancsnok, az otthonmaradt háziasszonyok tökéletesen aszexuálisak, a férfiak nem férfiak, mert a szexualitásukat csak az erőszakban tudják kiélni, egyedül a két transzvesztita viselkedik és érez a szó klasszikus értelmében nőként: gyengédek, ápoltak, élvezik a szexet, gondoskodók, családra, gyerekre vágynak.
Amiről beszélgetünk...
Kik azok a siptárok?
Mi van, ha féloldalasra sikerül a globalizáció, és a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés egyáltalán nem tompítja a kulturális ellentéteket?
Ha a legerősebb nemzetállamok nacionalista módon viselkednek, akkor mi lehet erre a gyöngébb nemzetállamok válasza, ha nem a fokozott önvédelem?
Vendégünk Spiró György író, műfordító, irodalomtörténész, aki szerb-horvát szakon végzett az ELTE-n, számos délszláv irodalmi művet fordított, Miroslav Krležáról monográfiát is írt:
„1965 és 1969 között sokat voltam Jugoszláviában, aztán később is párszor. Barátaim még a hatvanas években emigráltak... Én pedig elolvastam a délszláv irodalmakat. Valamennyire ismerem a balkáni mentalitást, és a törzsi társadalmat, amelyből ott még jó sok maradt – nálunk is egyre több. Írtam is egy darabot a délszláv háborúról (Dobardan), nem sokáig ment a Vígszínház Padlásán. Meg van egy novellám a siptárokról...”
„Nem tekintettük kisebbségi íróknak magunkat, nem hordtuk homlokunkon ezt a pecsétet, kisebbségi sorsunk bús pecsétjét… a jugoszláv vonatkozások számunkra mégis csak csupán pallók, amelyeken mi szabadon közlekedünk.”
(Tolnai Ottó: Költő disznózsírból)
Mi az az ajvár? Lehet húsokhoz, például csevapcsicsához enni mártásnak, kenyérre is lehet kenni. Sült paprikának muszáj lenni benne, de hogy ezen kívül milyen más zöldségek és fűszerek kerülnek bele, azzal kapcsolatban végtelen a variációk száma. Az ajvár mindig más, de mindenütt eszik a Balkánon. Szerdánként a Stúdió K Színházban is ezt ehetik azok, akik eljönnek este 6-tól megnézni egy Balkán-témájú filmet és este 8-tól részt venni egy beszélgetésen a Balkánt közelebbről ismerő vendégünkkel. A belépés ingyenes, a beszélgetés előtt és után balkáni zene szól, és a Vajdaságból hozott, eredeti, házilag készült ajvárral megkent kenyeret lehet enni a büfében.
Mi az a Balkán? Lépten-nyomon használjuk ezt a szót. Nagyon jó és nagyon rossz dolgokat is kötünk hozzá. Talán túl könnyen mondjuk ki: Balkán, balkáni. Nem is gondolunk bele, mit is jelent valójában. A Stúdió K Színház következő produkciója (Skalpoljuk meg szegény Józsit!, bemutató: október 30.) Tolnai Ottó művei nyomán készül. Tolnai írói világában fontos elem a balkáni létezés, és ha már a társulat ezzel foglalkozik a próbafolyamat során, igyekszünk bevonni a közönséget is a közös gondolkodásba.
Mi ez a sorozat? Sokat beszélünk a Balkánról, de keveset tudunk róla. Próbáljunk meg együtt túllépni a közhelyeken! Olyan régi és új filmeket válogattunk össze és olyan embereket hívtunk meg, amelyek és akik a segítségünkre lehetnek ebben. A kötetlen beszélgetéseken bárki szabadon közbekérdezhet, az aznap esti filmről is szó lesz, de nemcsak arról.