Ajvár szerdán - Krasztev Péter a Balkán köldökéről - Film: A lekötözött léggömb (bolgár)
avagy „Mindig a másik a Balkán”
filmek és beszélgetések a Balkánról
Az est vendége: Krasztev Péter
Ajvár szerdán
filmek és beszélgetések a Balkánról
öt egymást követő szerdán szeptember 24-től október 22-ig
a filmvetítések este 6-tól, a beszélgetések este 8-tól kezdődnek
A belépés ingyenes!
Sokat emlegetjük a Balkánt, de keveset tudunk róla. Azoknak állítottuk össze ezt a sorozatot, akik szeretnék jobban megismerni a Balkán múltját és jelenét.
Az est vendége: Krasztev Péter
Film:
A lekötözött léggömb (bolgár vígjáték, rendező: Binka Zseljaszkova)
(Privarzanijat balon, bolgár vígjáték, 1967, 98 perc)
Főszereplők: Georgi Gyorgyev-Getz, Georgi Kalojancsev, Grigor Vacskov, Ivan Bratanov. Rendező: Binka Zseljaszkova.
Egy kis bolgár falu felett hatalmas léggömb jelenik meg, egy elszabadult hadieszköz. Mindenki másképp reagál a különös égi jelenségre. Többen úgy gondolják, ha sikerül megszerezniük, értékes selyemhez juthatnak. Ám ehhez valahogy be kellene fogni, ami nem tűnik túl egyszerűnek, mert a léggömb nem engedelmeskedik az emberi akaratnak. Ráadásul az emberek tehetetlen dühükben egymás ellen fordulnak, és legrosszabb agresszív énjük kerekedik felül. De a falusiak csak addig fitogtatják egymás előtt az erejüket, amíg a helyszínre nem érkeznek az igazi hatalom képviselői.
Amiről beszélgetünk...
Mi az az esernyőidentitás?
Ki és miért állítja, hogy Bulgária a Balkán köldöke?
Mítoszokat visszamenőleges hatállyal is létre lehet hozni?
Miért mindig a másik a Balkán?
Vendégünk Krasztev Péter műfordító, irodalomtörténész, kultúrantropológus, aki jelenleg a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet vezetője, kutatóként pedig Közép-Kelet-Európa huszadik századi társadalmi jelenségeivel foglalkozik:
„A Dunát kimondatlanul egyfajta választóvonalnak képzelték a központ és a periféria (vadak és civilizáltak, fejlettek és elmaradottak, műveltek és faragatlanok stb.) között... Az esszencialisták (például Kusturica) szerint minden külső beavatkozás csakis súlyos károkat okozhat egy-egy közösség életében, ezért jobb mindenkit hagyni, hogy járja a saját útját.” (Mindig a másik a Balkán)
„Hol a horvátok gyilkolták a bosnyákokat, hol a szerbek, amikor nem a horvátok vagy a szerbek gyilkolták őket, akkor lehet, hogy ők, a bosnyákok gyilkolták a horvátokat, a szerbeket, de mivel gyöngébbek voltak, lehet, hogy kevésbé, nem tudom.”
(Tolnai Ottó: Költő disznózsírból)
Mi az az ajvár? Lehet húsokhoz, például csevapcsicsához enni mártásnak, kenyérre is lehet kenni. Sült paprikának muszáj lenni benne, de hogy ezen kívül milyen más zöldségek és fűszerek kerülnek bele, azzal kapcsolatban végtelen a variációk száma. Az ajvár mindig más, de mindenütt eszik a Balkánon. Szerdánként a Stúdió K Színházban is ezt ehetik azok, akik eljönnek este 6-tól megnézni egy Balkán-témájú filmet és este 8-tól részt venni egy beszélgetésen a Balkánt közelebbről ismerő vendégünkkel. A belépés ingyenes, a beszélgetés előtt és után balkáni zene szól, és a Vajdaságból hozott, eredeti, házilag készült ajvárral megkent kenyeret lehet enni a büfében.
Mi az a Balkán? Lépten-nyomon használjuk ezt a szót. Nagyon jó és nagyon rossz dolgokat is kötünk hozzá. Talán túl könnyen mondjuk ki: Balkán, balkáni. Nem is gondolunk bele, mit is jelent valójában. A Stúdió K Színház következő produkciója (Skalpoljuk meg szegény Józsit!, bemutató: október 30.) Tolnai Ottó művei nyomán készül. Tolnai írói világában fontos elem a balkáni létezés, és ha már a társulat ezzel foglalkozik a próbafolyamat során, igyekszünk bevonni a közönséget is a közös gondolkodásba.
Mi ez a sorozat? Sokat beszélünk a Balkánról, de keveset tudunk róla. Próbáljunk meg együtt túllépni a közhelyeken! Olyan régi és új filmeket válogattunk össze és olyan embereket hívtunk meg, amelyek és akik a segítségünkre lehetnek ebben. A kötetlen beszélgetéseken bárki szabadon közbekérdezhet, az aznap esti filmről is szó lesz, de nemcsak arról.
filmek és beszélgetések a Balkánról
öt egymást követő szerdán szeptember 24-től október 22-ig
a filmvetítések este 6-tól, a beszélgetések este 8-tól kezdődnek
A belépés ingyenes!
Sokat emlegetjük a Balkánt, de keveset tudunk róla. Azoknak állítottuk össze ezt a sorozatot, akik szeretnék jobban megismerni a Balkán múltját és jelenét.
Az est vendége: Krasztev Péter
Film:
A lekötözött léggömb (bolgár vígjáték, rendező: Binka Zseljaszkova)
(Privarzanijat balon, bolgár vígjáték, 1967, 98 perc)
Főszereplők: Georgi Gyorgyev-Getz, Georgi Kalojancsev, Grigor Vacskov, Ivan Bratanov. Rendező: Binka Zseljaszkova.
Egy kis bolgár falu felett hatalmas léggömb jelenik meg, egy elszabadult hadieszköz. Mindenki másképp reagál a különös égi jelenségre. Többen úgy gondolják, ha sikerül megszerezniük, értékes selyemhez juthatnak. Ám ehhez valahogy be kellene fogni, ami nem tűnik túl egyszerűnek, mert a léggömb nem engedelmeskedik az emberi akaratnak. Ráadásul az emberek tehetetlen dühükben egymás ellen fordulnak, és legrosszabb agresszív énjük kerekedik felül. De a falusiak csak addig fitogtatják egymás előtt az erejüket, amíg a helyszínre nem érkeznek az igazi hatalom képviselői.
Amiről beszélgetünk...
Mi az az esernyőidentitás?
Ki és miért állítja, hogy Bulgária a Balkán köldöke?
Mítoszokat visszamenőleges hatállyal is létre lehet hozni?
Miért mindig a másik a Balkán?
Vendégünk Krasztev Péter műfordító, irodalomtörténész, kultúrantropológus, aki jelenleg a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet vezetője, kutatóként pedig Közép-Kelet-Európa huszadik századi társadalmi jelenségeivel foglalkozik:
„A Dunát kimondatlanul egyfajta választóvonalnak képzelték a központ és a periféria (vadak és civilizáltak, fejlettek és elmaradottak, műveltek és faragatlanok stb.) között... Az esszencialisták (például Kusturica) szerint minden külső beavatkozás csakis súlyos károkat okozhat egy-egy közösség életében, ezért jobb mindenkit hagyni, hogy járja a saját útját.” (Mindig a másik a Balkán)
„Hol a horvátok gyilkolták a bosnyákokat, hol a szerbek, amikor nem a horvátok vagy a szerbek gyilkolták őket, akkor lehet, hogy ők, a bosnyákok gyilkolták a horvátokat, a szerbeket, de mivel gyöngébbek voltak, lehet, hogy kevésbé, nem tudom.”
(Tolnai Ottó: Költő disznózsírból)
Mi az az ajvár? Lehet húsokhoz, például csevapcsicsához enni mártásnak, kenyérre is lehet kenni. Sült paprikának muszáj lenni benne, de hogy ezen kívül milyen más zöldségek és fűszerek kerülnek bele, azzal kapcsolatban végtelen a variációk száma. Az ajvár mindig más, de mindenütt eszik a Balkánon. Szerdánként a Stúdió K Színházban is ezt ehetik azok, akik eljönnek este 6-tól megnézni egy Balkán-témájú filmet és este 8-tól részt venni egy beszélgetésen a Balkánt közelebbről ismerő vendégünkkel. A belépés ingyenes, a beszélgetés előtt és után balkáni zene szól, és a Vajdaságból hozott, eredeti, házilag készült ajvárral megkent kenyeret lehet enni a büfében.
Mi az a Balkán? Lépten-nyomon használjuk ezt a szót. Nagyon jó és nagyon rossz dolgokat is kötünk hozzá. Talán túl könnyen mondjuk ki: Balkán, balkáni. Nem is gondolunk bele, mit is jelent valójában. A Stúdió K Színház következő produkciója (Skalpoljuk meg szegény Józsit!, bemutató: október 30.) Tolnai Ottó művei nyomán készül. Tolnai írói világában fontos elem a balkáni létezés, és ha már a társulat ezzel foglalkozik a próbafolyamat során, igyekszünk bevonni a közönséget is a közös gondolkodásba.
Mi ez a sorozat? Sokat beszélünk a Balkánról, de keveset tudunk róla. Próbáljunk meg együtt túllépni a közhelyeken! Olyan régi és új filmeket válogattunk össze és olyan embereket hívtunk meg, amelyek és akik a segítségünkre lehetnek ebben. A kötetlen beszélgetéseken bárki szabadon közbekérdezhet, az aznap esti filmről is szó lesz, de nemcsak arról.